A Magyarországon előforduló gyomnövények közül kétségtelenül a parlagfű jelenti a legkomolyabb problémát. Az invazív növényfajta nem őshonos a Kárpát-medencében, de még Európában is csupán a 80-as években kezdett agresszív terjedésbe. Elsősorban a művelés alól kivont területen képes gyorsan megvetni a lábát, nevét is a "parlagon hagyott" kifejezésből kapta. Pollenje az allergiások panaszainak első számú okozója: az ország különböző területein végzett allergológiai vizsgálatok szerint az allergiás náthában szenvedők háromnegyede allergiás a fűpollenre, illetve hozzávetőlegesen ugyanennyien a parlagfű és az üröm pollenjére.
Miért Magyarország a legfertőzöttebb?
Bár a gyomnövény irtására Európa-szerte óriási összegeket szánnak, a parlagfű elleni küzdelem ezidáig szélmalomharcnak tűnik. Magyarország szemszögéből mindenképp, amely parlagfűvel a legfertőzöttebb egész Európában: felmérések szerint határainkon belül körülbelül 700 ezer hektár földterület erősen fertőzöttnek számít, elvétve pedig több millió hektáron virágzik a növény. Az adatok megkérdőjelezik a hazai felderítés és felszámolás hatékonyságát, a megkérdezett szakember szerint azonban a parlagfű elleni küzdelmet anyagi érdekek is hátráltathatják.
"Magyarországon találhatóak a legnagyobb kiterjedésű parlagfűvel fertőzött területek, és pollenkoncentráció tekintetében is nálunk a legrosszabb a helyzet egész Európában. A probléma kapcsán azonban csak látszatintézkedések történnek, a kormány ugyanis régóta elfordult az allergiásoktól. Mi úgy gondoljuk, hogy az uniós földalapú támogatások miatt nem is akarja megtalálni a parlagfüvet" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Dr. Kelen Andrásné, a ParlagfűPollen No Egyesület (PPNE) elnöke.
Az egyesület 2014-ben már kutakodni kezdett, mennyire felelősen költi az állam a parlagfű elleni harcra összegyűjtött pénzt. Akkor az adók 1 százalékának felajánlásával összegyűlt több mint egymilliárd forint elköltéséről a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz fordult, amelytől csak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi segítségével tudta kiperelni a kért adatokat. Ahogy azt a hvg.hu is megírta, irodaszerektől üzemanyagszámlákon át különböző hivatalok fenntartási költségéig több, a parlagfűirtáshoz csak lazán kapcsolódó tételre ment el a pénz.
Hasonlóan lesújtó eredményt hozott nyilvánosságra az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közelmúltban, amikor a parlagfű elleni védekezés 2013-2015 közötti időszakát vette górcső alá. Eredményük szerint a parlagfű visszaszorítására és az allergének számának csökkentésére irányuló egyetlen lépésünk sem bizonyult sikeresnek. A nem megfelelő kifizetések miatt előfordult, hogy csak a szezon végére kezdtek volna irtásba, a felelős Földművelésügyi Minisztériumnak pedig gondot okozott az érintett földterületek megtalálása is. Az ÁSZ szerint a megtett lépések nem vezettek a pollenkoncentráció csökkenéséhez, ami miatt indokolt a védekezés céljainak, rendszerének és módszereinek teljes felülvizsgálata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Dr. Kelen Andrásné szerint a parlagfűvel nagy mértékben fertőzött területekhez szinte alig nyúlnak, csupán az egy százalék alatti fertőzöttségű részeket számolják fel. A rendkívül magas pollenkoncentráció miatt mégis 2-2,5 millió ember szenved országszerte kisebb-nagyobb mértékben. Az allergiások évente mintegy negyven milliárd forintot költenek gyógyszerekre és különböző készítményekre, és ez csupán tüneti kezelést nyújt a számukra, a problémát nem szünteti meg. A probléma ugyanis a 4-600 pollen, amely egy köbméter levegőben ilyenkor előfordul. "Idén viszonylag szerencsések voltak az allergiások, hiszen rengeteget esett az eső, és a legtöbb területen már a betakarítás is megtörtént, így várhatóan nem fogjuk elérni az 1000 db/m3-es koncentrációt, maradunk a 400-600-as értéknél. Viszont még ez is az orvosilag megengedett 30 db/m3 hússzorosa" - magyarázta az egyesület elnöke.
Komoly szövődményeket okozhat
A parlagfű szezonja általában július második felétől a fagy beálltáig tart, ebben az időszakban az allergiásokat állandó panaszok kínozzák. Ezeknek a tüneteknek ráadásul hosszú távon komolyabb szövődményei is lehetnek. Az egyik legjellegzetesebb panasz ilyen esetben az orrdugulás, amely miatt a beteg kénytelen szájon át venni a levegőt. Ez azonban hosszú távon légúti hurut vagy orrmelléküreg-gyulladás kialakulásához vezethet, illetve az allergiásoknál jóval gyakoribb a középfülgyulladás előfordulása is.
Bizonyos készítmények huzamosabb használata kiszárítja a nyálkahártyát, ami gyakran okozhat orrvérzést, és a beteg a fertőzésekre is fogékonyabbá válhat. Sokan a szezonális allergia tünetei ellen is a megfázásra kiírt orrcseppeket használják, ezek viszont csak a betegtájékoztatóban megadott ideig, általában 7-10 napig használhatóak. Ha ennél hosszabb ideig vesszük igénybe, akkor az orrnyálkahártyát is tönkretehetjük - figyelmeztet Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. Fontos ezért, hogy kimondottan allergia elleni orrcseppet válasszanak a betegek, amelyet egész szezon alatt biztonságosan használhatnak.
Mivel az elkövetkező hetekben még nőhet a pollenkoncentráció, az allergiásoknak érdemes figyelemmel követniük az Országos Meteorológiai Szolgálat aktuális jelentéseit . Magas pollenterhelés idején lehetőleg minél többet tartózkodjanak zárt helyen, illetve ágyneműt, ruhákat sem javasolt ilyenkor kint szellőztetni. Esténként érdemes hajat mosni, hogy a ránk ragadt pollentől megszabaduljunk. "Alapvető és fontos elvárás az is, hogy mindenki húzza ki a környezetében lévő parlagfüvet, hiszen mi magunk is tehetünk a környezetünk pollenterhelésének csökkentéséért" - magyarázta Dr. Kelen Andrásné.
Legjobban: