Dr. Szekanecz Zoltán immunológus a Kovidők szakértőjeként igyekezett hiteles információkat szolgáltatni a koronavírus-fertőzés okozta megbetegedéssel és az oltásokkal kapcsolatban. Arra kértük összegezze a járvány bő egy évét, ossza meg velünk tapasztalatait, miközben arról is fagattuk, szerinte mi várható a közeli és távoli jövőben a jelenlegi és az esetlegesen bekövetkező új járványok miatt. A szakember reális képet rajzolt a koronavírus elleni oltásokról és arról, hogyan változik majd az egészségügy és a poszt-COVID betegek helyzete az előttünk álló időszakban.
HáziPatika.com: Bár az emberek többsége addig még csak egyetlen dózis koronavírus elleni vakcinát vett fel, a májusi nyitás úgy tűnik mégsem volt elhibázott lépés. Szerencsénk volt vagy tényleg ennyit jelent már egyetlen oltás is?
Dr. Szekanecz Zoltán: A nyitás oka alapvetően az volt, hogy már nagy volt a társadalmi nyomás, de le kell szögezni, hogy minden ajánlás szerint a 2. oltás után két héttel alakul csak ki a teljes immunitás, addig mindössze egyfajta köztes védettségről beszélhetünk. Legalábbis azoknál a - döntően nyugati - vakcináknál, amelyeknél ezt vizsgálták. Különösen problémás, hogy van, aki egy dózis után tévesen azt gondolja, teljesen védett. Sajnos ezt a hamis biztonságérzetet a védettségi igazolvány is fokozza, amelyet gyakran már az első dózis után megkapnak az emberek. Nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy mindenkinek kérnie kell mindkét oltást, azoknak is, akik korábban már átestek a fertőzésen.
A terasznyitás képeit látva egyébként vártuk, hogy berobban a 4. hullám, de ennyi idő elteltével mondhatjuk, hogy megúsztuk. Hogy ez mennyire szerencse kérdése, azt nem tudom. Fontos azonban leszögezni, hogy a védekezés nemcsak az oltásból áll, további két fontos pillére is van, a tesztelés és a járványügyi intézkedések betartása. Márpedig az utóbbi még akkor nem változott meg jelentősen, amikor láthattuk a képeken a nagy egymásra borulásokat, hiszen a boltokban, az utcán még kötelező volt a maszk. Illetve az is számított, hogy Magyarország az egyik legmagasabb átoltottságú nemzetek egyike, így - úgy tűnik - már nálunk is érvényesülnek azok a vizsgálati eredmények, miszerint a beoltottak környezetükre is hatással vannak. A legtöbb oltás ugyanis csökkenti az átvitelt. Tehát, ha 5 millióan be vannak oltva, akkor nemcsak ők, de a környezetük is védett, csak nem úgy, mint a vakcináltak, egyszerűen kevesebb az esélyük arra, hogy elkapják a vírust. Azt viszont nem tudom, hogy mennyi lesz a maximális átoltottság, amit el tudunk érni. Lassan a listák végére érünk, de legalább még azt a kétmillió embert meg kellene győzni, aki hezitál. Akik pedig az oltás ellen vannak, azokat nagyon nehéz lesz meggyőzni.
HáziPatika.com: Van arra esély, hogy itthon is berobbanjon az indiai mutáns?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Sz. Z.: Az indiai mutáns nem virulensebb, mint a brit. Így, ha be is jön, nem hiszem, hogy akkora robbanást okozna, főleg, mert a legtöbb oltás, ami a brit variáns ellen jó, az az indiai ellen is véd. (Az interjú elkészülte után, május 28-án a védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatón bejelentette , hogy Magyarországon is megjelent az indiai mutáns - a szerk.) A dél-afrikai vírusváltozat például veszélyesebb, egyes vakcinák kevésbé bizonyultak hatékonynak ellene.
Szerintem kezdhetünk reménykedni, hogy a harmadikhoz hasonló hullám már nem lesz. Abban egyébként minden szakember egyetért, hogy a járvány az év végéig, sőt akár jövő nyárig is el fog húzódni, lesznek még bőven esetek, és soha nem szabadulunk meg tőle teljesen, ahogyan az influenzától sem. Valószínűleg minden évben kell majd oltás ellene. Sőt, az első emlékeztető oltást még lehet, hogy hamarabb fel kell venni. A Pfizer kutatási eredményei szerint jelenleg úgy tűnik 9 hónap után. Én például januárban kaptam meg a vakcinát, így valószínűleg ősszel kapnom kell a következő adagot, de ez már egy új oltási program lesz. Reméljük, őszig lemegy az első oltási program, és akkor kezdhetjük azokat oltani újra, akik decemberben, januárban kapták meg az első dózist.
HáziPatika.com: Kell-e attól tartanunk, hogy esetleg antitest-rezisztens mutánsok fejlődnek ki, amelyek ellen a védőoltások nem védenek?
Sz. Z.: Egy variánson belül lehet több mutáció, például a britben 18 féle van. Viszont csak azok számítanak veszélyesnek, amik az úgynevezett tüskefehérjét kódoló nukleinsavat érintik, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a vírus fertőzzön. Alapvetően kétféle funkciójú mutáció létezik, az egyik, ami az antitest-termelődést csökkenti, a másik pedig a vírusátvitelt fokozza. Olyan mutáció egyelőre nincs, ami teljesen rezisztens az antitestekkel szemben, csak olyan, ami csökkent választ vált ki. A Moderna, a Pfizer és az AstraZeneca esetében már voltak olyan vírusneutralizációs vizsgálatok, amik azt nézték, melyik mutáció hogyan hat az antitest-képződésre. Az AstraZeneca esetében például a dél-afrikai variáns csak 30 százalékos immunválaszt váltott ki, a másik kettőnél az antitest-termelés 70 százalék felett maradt. De valamennyi védettséget eddig minden változattal szemben adtak a vizsgált oltóanyagok.
HáziPatika.com: Míg a nyugati vakcinák gyártói folyamatosan kutatnak és publikálnak, addig a keletiek esetében már jóval kevesebb az elérhető információ. Kell-e félniük azoknak, akik a Szputnyik V vagy a Sinopharm-oltást vették fel, hogy nem lesz elég kutatási eredmény a mutációkkal szemben nyújtott védelemről, vagy esetleg nem tudják meg időben, hogy szükség lenne egy 3. emlékeztető oltásra?
Sz. Z.: A Sinopharm esetében már próbálják itthon pótolni az elmaradást. A jelenlegi kutatásban több száz embernél vizsgálják a humorális és a sejtes immunválaszt. Bő két hónapja kezdték szorgalmazni ezt a vizsgálatot, és úgy tűnik, az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma - a szerk.) és a kormányzat is akceptálta, az eredménye pedig remélhetőleg pár héten belül meg lesz. Addig azonban csak feltételezni tudunk, illetve olyan eredményekre támaszkodni, melyek egyelőre hivatalos publikáció formájában még nem jelentek meg. Annyi bizonyos, hogy a Sinopharm az influenzaoltáshoz hasonló eljárással készül, melyből lehet következtetéseket levonni. A Szputnyik V valahol a nyugati vakcinák és a kínai között helyezkedik el, mert annak 3. fázisú klinikai vizsgálati eredményeit például egy rangos lapban publikálták. A vizsgálat során pedig a humorális és sejtes immunválaszt is nézték, de abban viszonylag csak kevés ember vett részt. A hosszú távú megfigyelések a keleti vakcináknál egyelőre hiányoznak. Nem tudjuk tehát, hogy mennyi ideig védenek, milyen védettséget adnak a variánsokkal szemben stb. Megjegyzendő, az sem mindegy, hogy az eredményekről az interneten lehet olvasni, egy tévényilatkozatban mondják el, vagy egy rangos szaklap publikálja, miután a dokumentum átesett a szükséges bírálaton. Alapvetően azonban abból indulunk ki, hogy minden vakcina jobb a semminél. Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) is elismerte például, hogy a Sinopharm hatékony, csak a 60 feletti korosztálynál vannak bizonytalanságok. Részemről akkor leszek nyugodt, ha az összes elérhető oltással kapcsolatban választ kapunk majd valamennyi kérdésre. Biztos vagyok benne, hogy ezek a keleti vakcináknál is meglesznek, csak ők lassabban tudják megoldani, mint a négy nagy nyugati cég (Pfizer, Moderna, Janssen és AstraZeneca - a szerk.).
HáziPatika.com: És ez nem veszi el a hezitálók kedvét az oltástól? Magyarországon leginkább a Szputnyikhoz és a Sinopharmhoz könnyű hozzáférni, de az emberek - úgy tűnik - még mindig inkább a nyugati oltóanyagokat preferálják. Elég csak a Pfizer egy napos akciójára gondolni.
Sz. Z.: Én jobban szeretek az eladási statisztikáknak hinni, mint az ilyen vizsgálatoknak. Azok alapján pedig toronymagasan a Pfizer vezet, abból rendeltünk a legtöbbet, abból érkezett a legtöbb. Tehát nem igaz, hogy a Sinopharmot és a Szputnyikot ajánlják fel a legtöbbször, minden héten a Pfizerből fogy a legnagyobb mennyiség. Így, akik "variálnak", azok is előbb-utóbb hozzájutnak. A bizonytalanságok inkább a kommunikációból fakadnak, abból hogy virológusok, immunológusok, infektológusok és más orvosoktól kezdve a média és a politika képviselőin át nem mindenki pontosan ugyanazt mondja. Láttam arra is példát, hogy valaki egy bejelentés után csak Pfizert akart, majd nem sokkal később, amikor a keleti vakcinákról mondták, hogy azok jobbak, akkor pedig csak azt akarták az emberek, a Pfizert nem fogadták el.
Látjuk az elrettentő példákat is, hogy a beteg addig válogatott a vakcinák között, míg elkapta a vírust és meghalt. Mi azt mondogatjuk a kollégákkal, jobb most egy olyan oltás, amit nem annyira kedvelünk, mint hetekig bizonytalanságban lenni, és várni, hogy majdcsak lesz abból, amiből szeretnénk.
HáziPatika.com: Az elmúlt egy évben bőven szereztünk járványkezelési tapasztalatokat. Hogyan lehetne megakadályozni, hogy egy következő pandémia ilyen mértékben sújtsa az országot?
Sz. Z.: A járvány elején Magyarország a legjobbak közé tartozott, ellenben Olaszországgal vagy Spanyolországgal, ahol lazán kezelték a helyzetet, és csak akkor hitték el, hogy baj van, amikor már százak haltak meg. Mi nagyon gyorsan, az első perctől kezdve bevezettük a korlátozásokat, csak sajnos később lazítani kezdtünk. Az első perctől kezdve el kell hinni, hogy itt valami nagyon nagy baj lesz. A múltbeli világjárványokra már nem emlékszünk, de most a saját bőrünkön tanultuk meg a leckét. Biztos vagyok benne, hogy ugyanez nem ismétlődik meg. Tudjuk, hogy mit kell járványügyileg tenni. Az mRNS vakcináknak hála már nagyon rövid idő alatt lehet oltóanyagot előállítani. Azt gondolom, ha holnap jön egy másik vírus, akkor azok a gyártók, akik most elkészítették fél év alatt a vakcinákat, legközelebb 1 hónap alatt le fogják gyártani, mert ez olyan, mint egy szabásminta. Megismerem a vírust, amit egy hét alatt izolálok, és jöhet is a vakcina. Nyilván nem ilyen egyszerű. Ugyanez lesz a helyzet a teszteléssel. Már nem lesz több hetes, hónapos várakozás. Ha felüti a fejét egy új járvány, csak elővesszük a tapasztalatokat és gyorsan kiosztjuk a feladatokat.
Ne feledjük, ennek a koronavírusnak is van még számos variánsa. Készülhetünk arra, hogy a SARS-CoV-2 visszatér, mert a világnak számos olyan pontja van, ahol nincs elég vakcina, ahol a vírus tovább fog élni, és mindig kialakul majd egy újabb és újabb mutáns. Nem lankadhat a figyelmünk.
HáziPatika.com: Az embereknek és főleg az egészségügynek hogyan kellene felkészülnie "békeidőben"?
Sz. Z.: Meg kell nézni, kik voltak veszélyben. Az idős, krónikus betegek, illetve a fiatalabbak közül is inkább azok, akiknek volt valamilyen alapbetegsége, netán túlsúlyosak voltak. Ez egy általános népegészségügyi probléma, csak úgy, mint például a tengerentúlon. A magas magyarországi halálozás egyik fő oka tehát a magyarok általános egészségi állapotában, illetve az egészségügy helyzetében - például az orvosok és nővérek leterheltségében - keresendő. Most láthattuk, milyen szörnyűségeket képes okozni a COVID-19, így tényleg kezdjünk el azon dolgozni, hogy egy következő járvánnyal már jobb immunitással nézzünk szembe.
HáziPatika.com: Egyre több embernél alakul ki hosszú COVID , vagy poszt-COVID. Válhat-e ez egy új krónikus betegséggé?
2. fázis: szubakut, tünetes COVID-19: a fertőzést követő 4-12. hétig tart, egyértelműen vannak még tünetek.
3. fázis: poszt-COVID szindróma : olyan, a 4. héttől kezdve kialakuló tartós károsodások, melyek hosszú távon befolyásolják a beteg életét.
4. fázis: hosszú COVID-19: a fenti fázisokat is magába foglalja, a 12. hét után is megmaradó betegséget jelöli.
Sz. Z.: Az országban először Debrecenben volt poszt-COVID ambulancia a Debreceni Egyetemen, amire nagyon büszkék vagyunk, majd utánunk Budapesten és más nagy városokban is kialakultak ezek a központok, így mindenki számára elérhető hálózatot alkotnak. Poszt-COVID-ról azonban csak addig beszélhetünk, amíg a betegség szorosan kapcsolódik a vírus utáni állapothoz. Ha elhúzódik, onnantól már együtt kell kezelni a pácienseket a többi hipertóniással, autoimmun- vagy épp tüdőbeteggel. Akkor már nem lesz értelme különbséget tenni, hogy az adott krónikus betegséget annak idején melyik vírus vagy baktérium okozta. A betegek most még néhányszor elmennek a poszt-COVID szakrendelésre, még megpróbáljuk náluk visszafordítani azt, amit lehet. Ehhez azonban nagyon fontos, hogy azok, akiknél súlyos volt a COVID-19, vagy akiknél nem volt optimális a kezelés, a fertőzés után minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot a háziorvosukkal, ne várjanak heteket, hónapokat.
A szakember ilyenkor megméri az oxigénszintet, elküldi röntgenre, megcsináltatja a szükséges laborokat stb. A fertőzést követő 4-12. hét közötti időszakot, szubakut, tünetes COVID-19-nek hívjuk, ekkor még van esély arra, hogy ne alakuljon ki tartós alapbetegség. Ha azonban a pácienst hazaengedik a kórházból és hónapokig nem történik semmi, akkor az így kialakuló változások már nem feltétlenül lesznek visszafordíthatók. Várhatóan lesznek olyanok, akiknél évekig vagy életük végéig megmaradnak az így kialakuló egészségügyi problémák, láttunk ilyet a korábbi SARS-fertőzöttek között is. A beteg azonban egy idő után már a "rendes" egészségügyi gondozásba fog bekerülni, aszerint, hogy milyen panaszai vannak.
HáziPatika.com: Nagyságrendileg hány érintett lehet itthon?
Sz. Z.: Korábban 10 százalékra tették az összes koronavírus-fertőzött közül a poszt-COVID által érintettek arányát, mára kiderült, hogy sokkal gyakoribb, körülbelül 30 százalék. A betegek egy részénél megjelennek panaszok és akadnak olyanok is, akinél véletlenül derül ki, hogy maradványtüneteik vannak. A két leggyakoribb szimptóma a fáradtság és a nehézlégzés vagy légszomj. A többi - tüdő-, szívizomproblémák, depresszió - jóval kevesebb. De vannak jelek, amikor a háziorvosnak azonnal szakorvoshoz kell küldenie a beteget, ilyen például a nagyon erős fáradtság, nehézlégzés, valamint az új keletű trombózis vagy szívprobléma. Azt ajánljuk, hogy mindenkinek - legalábbis annak, aki átesett a COVID-19-en - legyen otthon pulzoximétere, amivel otthon is mérni tudja a véroxigénszintjét. Ha az oxigénszaturáció 95 alá megy, akkor a betegnek vissza kell térnie az orvosi ellátásba. Ez egyébként a betegség elején is így van, amikor még nincsenek tünetek, de már csökken az oxigéntenzió, akkor néhány nap múlva várhatóan kialakul a tüdőgyulladás.
HáziPatika.com: A most újraindított egészségügyi ellátás elbír ennyi vizsgálatot? Ön immunológus, allergológus, belgyógyász, reumatológus, tehát sok területre van rálátása. Milyen utóhatásai lesznek még a járványnak?
Sz. Z.: Ha a háziorvosok tudnának többet vállalni, egyszerűbb lenne, de ők a legfáradtabbak, mert 5-kor vége a rendelésnek és 8-ig adminisztrálnak. Már önmagában a rendelés is megterhelő, és most rájuk hárult az oltás és annak menedzselése is, tehát oda nem fordulhatunk. A szakorvosi rendszerbe sokan most úgy tértek vissza, hogy a járvány alatt végig COVID-osztályon dolgoztak, azaz eleve fáradtak. Ráadásul ezt a rendszert a következő időszakban három dolog terheli majd. Az eddig is meglévő betegek, azok, akik eddig elmaradtak, de most tömegével fognak jönni. Erre jönnek még a poszt-COVID-osok, akik korábban jól voltak, de most új betegként jelentkeznek. Szóval egyértelműen több lesz a beteg, az ellátórendszerben dolgozóknak viszont kevesebb az energiája. Ahol a pandémia alatt is tudták tartani a telemedicina segítségével az orvosok és a betegek a kapcsolatot, ott kisebb lehet a gond. Nálunk, a reumatológiai klinikán is igyekeztünk folyamatosan megoldani ezt, főképp, hogy a fekvőbeteg ellátás leginkább minket érintett, mert ezt lehetett a legtöbb helyen a legkönnyebben felszabadítani. De az ambulanciánk végig működött és a legsúlyosabb betegeinknél ragaszkodtunk hozzá, hogy láthassuk őket.
HáziPatika.com: A járvány mindenkinek tanított valamit, ön mit vont le tanulságként?
Sz. Z.: Bár a bezártság nehéz volt, számomra pozitívumot is tanított, azt, hogy nem kell mindig mindenhol személyesen jelen lenni. Debreceniként korábban havonta legalább kétszer jártam Budapestre, de a webinároknak hála megtanultam, hogy nincs erre szükség, sok mindent online is el lehet intézni. Ami azonban még ennél is fontosabb, hogy rá kellett döbbenjek, az ember mindenre képes. Nem gondoltam volna, hogy ennyit bírunk. Mindenki erőn felül teljesített. Az már más kérdés, hogy ennek milyen hosszú távú hatásai lesznek. Mert a betegekről sokat beszélünk, de az orvosokról, ápolókról ritkábban. Nem tudom, hány kolléga fog kiégni, hánynak lesznek egészségügyi problémái a túlzott leterheltség miatt, mert járvány közben nem volt idő ezzel foglalkozni. De nemcsak az egészségügyben dolgozók, a társadalom egésze, pontosabban nagyobbik fele is ugyanúgy erőn felül teljesített. Mindenki jelesre vizsgázott.
Legjobban: