HáziPatika.com: A gyerekgyógyászatot még értem, de miért választja egy fiatal orvos a fül-orr-gégészetet?
Dr. Tinku Dóra: Az én esetemben tulajdonképpen leszűkült a kör. Már elég korán biztos voltam abban, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Talán könnyebben szót értek velük, végtelen türelmem van hozzájuk. A másik fő szempont pedig talán az lehetett, hogy mindenképpen szerettem volna az orvoslás egy manuális területén elhelyezkedni. Kicsit leegyszerűsítve, olyan szakterület vonzott, ahol lehet operálni is. A fül-orr-gégészet területén egy kézben van a diagnosztika és a terápia is, legyen az utóbbi akár sebészet, akár konzervatív terápia.
HáziPatika.com: A gyerekek olykor nagyon bájosak, de ezen oldalukat talán a gyerekorvosnál mutatják a legritkábban.
T. D.: Akkoriban nem igazán gondoltam ebbe bele. Naiv voltam, nem számoltam a várható nehézségekkel. Na és még ott volt a fiatalos világmegváltó lendület is. (nevet) De azért nem is olyan vészes, természetes dolog az izgalom, védekezés egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Ha megnyeri az ember a gyerekek bizalmát, akkor nagyon együttműködőek.
HáziPatika.com: Máshogyan kell gyerekeket gyógyítani, mint felnőtteket?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
T. D.: A szakterületemen jellemzően sok olyan betegség fordul elő, amely valamilyen káros szenvedély következtében alakult ki. Ezek a betegek sokszor nagyon későn kérnek orvosi segítséget, vagy nem tudnak felhagyni a szenvedélyükkel továbbra sem. Gyerekeknél más típusú betegségek fordulnak elő. Emellett valahogy őszintébbek, nem leplezik vagy bagatellizálják a tüneteiket, és nagyon tudnak küzdeni a gyógyulásért.
Érdekes jelenség a szomatizáció , amely gyermekkorban is előfordulhat. A tikkelés jelentkezhet torokköszörülés, krákogás formájában, de a gyermekkori alvászavarok hátterében is állhat lelki tényező. Ilyenkor azt keressük, hogy található-e valamilyen fül-orr-gégészeti kezelést igénylő szervi eltérés a tünetek hátterében. Időnként nem is olyan egyszerű feladat ez, és a szülők közreműködése nélkül nem is menne. Ők amúgy is örülnek, ha kiderül, hogy nincs komoly, szervi gond, és nincs szükség fájdalmas vagy kellemetlen beavatkozásra.
HáziPatika.com: Ilyenkor meddig tart a "hatásköre"?
T. D.: Miután megnyugtattam őket, hogy a szervi okok kizárhatók, a lehető legtapintatosabb módon igyekszem kideríteni, hogy bekövetkezett-e bármilyen hirtelen változás a gyermek környezetében, van-e olyan családi folyamat, amely kihathat rá. Igyekszünk ezt közösen átgondolni, és ha szükség van rá, akkor azt tanácsolom, ne szégyelljék családsegítő vagy gyermekpszichológus segítségét kérni.
HáziPatika.com: Jól gondolom, hogy a gyermek panaszai mellett a szülők aggodalmával is foglalkozni kell?
T. D.: Miközben játszom a gyermekkel, hogy meg tudjam vizsgálni, természetes, hogy igyekszem megnyugtatni a szülőket is. Nagyon fontos megtalálni a megfelelő kommunikációs csatornát, azért is, mert a sikeres terápia érdekében szövetségesemmé kell tennem a szülőt, ugyanis miután hazavitte a gyermekét, ő fogja ápolni. A "szövetség" pedig sokkal könnyebben kialakul, ha a szülő érti, hogy mi történik a gyermekével. Meg akarják érteni, milyen problémával van dolgunk, mi okozta, hogyan lehetett volna elkerülni, és mit tehet ő, hogy gyermeke minél előbb jól legyen. A szülő együttműködése pedig nagy kincs a túlterhelt állami ellátásban.
HáziPatika.com: Érdekes jelenség, hogy bár - főleg az elsőgyermekes - szülők felkészültek, sőt, az adott betegségnél mindent jól is csinálnak, mégis felkeresik az ellátórendszert, hogy megerősítést kapjanak.
T. D.: A legtöbb szülő valóban elbizonytalanodik, ha a saját gyermekéről van szó. Még azok is, akik például az egészségügyben dolgoznak, képesek egészen máshogyan reagálni, sőt, pánikba esni, ha gyermeküket látják szenvedni. Szerintem nincs ebben semmi meglepő.
HáziPatika.com: Önnel is fordult már elő ilyen?
T. D.: Persze. Furcsa érzés. Néhány hónapos volt a fiam, amikor nagyon magas láza lett, belázasodott. Tudtam, mi a teendő, mégis, amikor megkérdeztem egy csecsemőápoló kolléganőmet, hogy ugye mindent jól csináltam, nagyon jól esett, hogy megnyugtatott, illetve ellátott még olyan tanácsokkal, amelyekkel még jobb gondozója voltam a fiamnak.
HáziPatika.com: Mégsem lehet azt mondani, hogy minden szülő tájékozott lenne. Ön szerint nem kellene beemelni a terhesgondozásba a csecsemő- és gyermekbetegségek ellátását? Lenne kilenc hónap a felkészülésre.
T. D.: Úgy gondolom, sokkal korábban, már az alapoktatásban ott lenne a helye ennek a felkészítésnek, hogy mire egy fiatal leérettségizik, a mai átlagnál jóval magasabb legyen az egészségértése. A várandósgondozás alatt a kismamák pillanatról pillanatra élik meg, izgulják végig a terhességet. Egyik vizsgálat jön a másik után, és bár kapnak információt arról, hogyan bánjanak az újszülöttel, a felkészítés mégis sokkal inkább készít fel a szülésre, mintsem arra, ami utána jön.
HáziPatika.com: Mostanában sokat hangoztatjuk az antibiotikumterápia megfelelő alkalmazását . Mit tapasztal e téren?
T. D.: Régi és állandó probléma. Sőt, tovább megyek, egyenesen gyakorlattá vált, hogy ha a gyereknek piros a torka, máris jöhet rutinszerűen az antibiotikum. Sok szülő akkor érzi, hogy gyermeke megfelelő ellátásban részesül, ha az orvos antibiotikumot ír fel. Sokat beszélünk róla, mégis azt látom, hogy még mindig nem épült be teljesen a köztudatba, hogy például a vírusos eredetű betegségeket teljesen felesleges és veszélyes antibiotikummal kezelni. Néhány hónapos babánál szinte a teljes bélflórát elpusztíthatja vagy átalakíthatja egy antibiotikumkúra. Sőt, olyan károsodást is okozhat, amely a felnőttkorra is kihathat.
HáziPatika.com: Az ön munkájában is vannak stresszes pillanatok?
T. D.: Van, hogy igen nagy a tét a betegellátás során. Elég, ha csak arra gondolunk, mi az, ami minden szülő rémálma. A légútba kerülő játékdarab vagy bármilyen idegentest biztos, hogy az. Nem megnyugtatásul mondom, de az ilyen esetek a gyermek fül-orr-gégészek rémálmai is. Bármi is kerül a légutakba, azt nagyon gyorsan el kell távolítani, mert elzárhatja a levegő útját - és ez eltávolítás közben is megtörténhet. Egy egész csapat drukkol ilyenkor a műtőben.
HáziPatika.com: A kiégés a gyermek fül-orr-gégészt is megkörnyékezheti?
Ez is érdekelheti
T. D.: Sajnos igen. Én is voltam már a határán, de tudtam, hogy a túlterheltség juttatott el oda. Időben felismertem, csökkentettem a munkaóráimat, illetve munkahelyet váltottam. Lehet, hogy nem választottam könnyű munkát, de egy-egy rázós, ám jól végződő műtőbeli élmény hatására elillan mindenféle kétely.
Legjobban: