Stressz hatására a nőknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan betegségek (például depresszió vagy poszttraumás stressz (PTSD)), mint a férfiaknál. Egy patkányokon végzett kísérlet során a kutatók megtudták, hogy mi ennek az oka.
A kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a hím példányoknál egy fehérje szabályozza és lecsökkenti az agyba jutó stressz-jeleket - ez a fehérje viszont a nőstényekben nem található meg. Arra is rájöttek, hogy az a fehérje ami a stressz-jelzéseket felerősíti, a nőstény egyedekben sokkal hatékonyabb. Ezt az eltérést, amiről a Molecular Psychiatry című online folyóirat június 15-i számában számoltak be, eddig még csak patkányokon mutatták ki.
Debra Bangasser, a Philadelphiai Gyermekkórház munkatársa és kollégái szerint ha ezt a különbséget az emberi szervezetben is kimutatják, akkor olyan gyógyszeres kezelés alakítható ki, ami a nemek közti molekuláris stressz-folyamatok különbségeire koncentrál. A kiadó által szervezett sajtótájékoztatón a tanulmány szerzői elmagyarázták, hogy a beazonosított fehérjekülönbségek oka az, hogy a hím és a nőstény patkányok agyában különbözőképpen választódik ki az úgynevezett kortikotropin-felszabadító hormon (CRF). A CRF az a hormon, amivel a szervezet a stressz hatására válaszol.
Amikor a patkányokba CFR-t fecskendeztek, a nőstényeknél ugyanakkora adag nagyobb izgalmat váltott ki, mint a hímeknél. A szerzők szerint ennek oka egy fehérje, ami mindkét nemnél jelen van, de a nőstény egyedeknél a CFR-t jobban megköti. Ez okozhatja, hogy a nőstények érzékenyebbek a stresszel szemben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hím patkányok azért is kezelik jobban a stresszt, mert szervezetükben egy másik fehérje is jelen van, ami a nőstényekből viszont hiányzik. Ez a fehérje a hímeknél visszaszorítja azoknak a sejtmembrán receptoroknak a számát, amik a CRF-t megkötik, így nem csökkentik a CFR jótékony hatását a stresszel szemben.
Legjobban: