A születésünk során kialakuló szövetszerkezetek, azok sejtes elosztásai nem mindig képződnek azonos sejtféleségekből. Az így kialakult sejttársulások más-más csírasejtekből tevődnek össze. A bőrben alkotó elemeiknek megfelelően foltok formáiban különülnek el. A felhám alaprétegében helyezkednek el a barnás festéket, a melanint tartalmazó festékes anyajegyek. Foltok képződhetnek a verejtékmirigyekből, a faggyúmirigyek alaplemezeiből, és képződhetnek az érfalak sejtjeiből. Szövettani hovatartozásuk határozza meg, hogy a kérdéses szövetminta jó- vagy rosszindulatú sejteket tartalmaz-e, a daganat kimetszése ép szöveti környezetben történt-e, nem maradt-e a hámban osztódó szövetféleség. A fenti tényezők feltétlen követelményei a festékes anyajegyek eltávolításának, a pontos kórismének.
Az ér eredetű anyajegyek talán a legijesztőbbek, s főleg már a szülés után rémítik meg a mamát. Az 1-2 cm átmérőjű tűzfolt általában kékes-vörös, a bőr szintjében lévő tágult erekkel átszőtt folt néhány év alatt magától is visszafejlődhet. Gyakori a tarkón kialakult gólyacsípés foltja is. E folt nem szívódik fel és nem is növekszik tovább, csupán szépséghiba. Családi öröklődést mutatnak a kisebb értágulatok az orcákon és az orrnyergen. Főleg idősebb korban jelennek meg halmozottan a hámeredetű szemölcsös daganatok. Általában jóindulatúak és eltávolíthatók. Igen gyakoriak a kötőszöveti daganatok, a vékony nyélen lógó, főleg a hónaljakban és a nyak bőrén elszaporodó növedékek, a fibrómák. Eltávolításuk egyszerű és heg nélkül gyógyulnak. Bőrdaganatféleség még a kötőszöveti elemekből álló heg, a vadhús vagy a keloid. Forrázás, égés, vágási sérülések után alakulnak ki ezek az érintésre is érzékeny hegek. Gyógykezelésük hosszadalmas. Gyakran láthatók és tapinthatók a bőr alatt olykor szimmetrikusan is kialakult, mogyorónyi, elmozdítható puha csomók. A háton, a mellkason és az alkarokon találjuk e zsírszövetből álló csomócskákat. Jóindulatúak, eltávolításuk csupán kozmetikai okból lehet indokolt.
Az anyajegyek már a születéskor is észrevehetőek. A gombostűfejnyitől a tenyérnyi nagyságig is terjedhetnek. Számuk fokozatosan nő a felnőttkorig, amikor akár 20-40 darab is lehet. Főleg a pubertáskorban szaporodnak számban és terjedelemben. Terhesség idején is növekedésnek indulhatnak.
A nagyobb, sötét festéket és erős szőrszálakat is tartalmazó anyajegyeket érdemes eltávolíttatni, mivel idővel ezek rosszindulatúvá válhatnak, és kozmetikailag is zavaróak. A pigmentsejtes anyajegyek egy részéből rosszindulatú szövetféleség, a melanoma indulhat ki. E foltok szövettani vizsgálata ezért olyan fontos.
Kiváltásában szerepet játszhat a fehér bőr és a túlzott mennyiségű napfény hatása. Gyakran az ép bőrben alakul ki, s pigmentet sem tartalmaz. Nőknél a lábszárakon és az arcon, míg a férfiaknál a vállon jelenik meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A sötéten pigmentált anyajegyből is elindulhat a melanoma, bár kis százalékban. Kezdetben ezek a foltok kissé szabálytalan szélűek, különleges panaszokat nem okoznak. Felszínükön esetleg pörkök láthatók, és viszkethetnek is. Néha az egyenetlen színű anyajegyben kezd látszani egy rózsaszínű, gyorsan növekvő szaporulat.
A folytonosan növekvő, szabálytalan szélű anyajeggyel, annak szakszerű vizsgálatával nem szabad késlekedni. Az elhanyagolt, nem kellően gyógykezelt vagy kimetszett daganat hamarosan áttéteket képez a környező nyirokcsomókkal, majd onnan a vérerek útján a tüdőben és a májban is képződhetnek daganatos áttétek. Különösen a nagyobb festékes anyajegyek viselkedésére kell több gondot fordítani.
Inkább évente mutassuk meg szakorvosnak anyajegyeinket, minthogy egyet is elhanyagoljunk közülük. Lehetőleg bőrgyógyász szakorvos véleménye döntse el az anyajegy sorsát. Szakorvosi és szövettani vizsgálat nélkül festékes anyajegyet ne távolíttassunk el!
Legjobban: