Az inzulin hormonként funkcionál az emberi szervezetben. A feladata az, hogy segítsége a cukor sejtekbe jutását. A rezisztencia fennállása esetén viszont a sejtek inzulinreceptorai nem működnek megfelelően, ezáltal az átadási folyamat nem tud megfelelően lezajlani, és a sejtek ellátása károsodik.
Az ennek nyomán jelentkező tünetek igen változatosak, hiszen a főként nőket érintő, akár már tinédzserkorban jelentkező betegség okán menstruációs zavarok, policisztás ovárium szindróma ( PCOS ) és meddőség ugyanúgy előfordulhat, mint elhízás, erős szőrnövekedés vagy hajhullás, depresszió, fáradtság és rossz közérzet. Az igazi veszélyt mindemellett a kezeletlen inzulinrezisztencia jelenti, amely néhány év alatt 2-es típusú diabétesz kialakulásába torkollhat.
Étrend és testmozgás
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a cukorbetegséggel szemben az inzulinrezisztencia gyógyítható, ehhez azonban fontos a minél koraibb felismerés. Túlsúlyos személyek esetén 45 éves kor felett ezért mindenképpen javasolt a kivizsgáláson való részvétel, de azok számára is, akik ugyan nem érték még el ezt a kort, viszont mozgásszegény életmódot folytatnak, esetleg a családjukban van cukorbeteg.
A probléma kialakulásában ugyanis a genetikai hajlam éppúgy szerepet játszhat, mint a nem megfelelő életmód, beleértve a mozgás hiányát és az egészségtelen táplálkozást. Nem véletlen, hogy a kezelés során az első lépés egy helyes diéta összeállítása, amiben dietetikus szakember tud segíteni a betegek számára. Az étrend megváltoztatása ilyenkor nem is feltétlenül a komoly megvonásokat alkalmazza, inkább a rendszeresség és a minőségi étkezés biztosítása a cél.
Emellett fontos szerep jut a testmozgásnak is, többek között annak érdekében, hogy a túlsúlyos páciensek elérjék a megfelelő testtömegindexet, amely a 25-ös értéknél alacsonyabb mutatót jelenti. Heti háromszori húszperces kardioedzés általában elegendőnek bizonyul.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jó esélyek a gyógyulásra
A legtöbb esetben az életmódváltás önmagában is elég az inzulinrezisztencia visszafordításához, ha azonban így mégsem jönne még meg a kívánt eredmény, akkor gyógyszerekkel is segíthető az inzulinszint beállítása.
Az persze nem titok, hogy a betegtől komoly elszántságot igényel az étrendi előírások betartása, akárcsak a rendszeres sportolás. A cél viszont ez esetben is szentesíti az eszközt, ráadásul a siker egyáltalán nem elérhetetlen. Megfelelő kezelés mellett a rezisztencia az esetek háromnegyedében gyógyíthatóvá válik.
Legjobban: