A kutatásban 1102, 70 év feletti New York-i férfi és nő vett részt, akiket közel négy éven keresztül követtek, és évente ellenőrizték, hogy kialakult-e náluk Alzheimer-kór, illetve bőrrák. A kutatás kezdetén egyik résztvevőnek sem volt Alzheimer-kórja. 109 embernél azonban bazálsejtes vagy laphámsejtes bőrrákot diagnosztizáltak.
A kutatás ideje alatt 32 résztvevőnél alakult ki bőrdaganat , és 126 alanynál diagnosztizáltak valamilyen típusú demenciát, de mindössze két embernél állapították mindkettőt. Vagyis a bőrrákosok esetében mintegy nyolcvan százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának esélye – állapították meg a New York-i Albert Einstein College of Medicine kutatói.
Az Alzheimer-kór és a melanóma , a leghalálosabb bőrráktípus között nem találtak összefüggést, elsősorban azért, mert a kutatás ideje alatt csak néhány embernél alakult ki melanóma. Évente 2,8 millió bazálsejtes, és 700 000 laphámsejtes daganatot diagnosztizálnak csak az Amerikai Egyesült Államokban. Az előbbi általában könnyen kezelhető, az utóbbi azonban nagyon gyakran képez áttéteket, ezért évente 2500 halálesetért is felelős.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatók abban azonban nem biztosak, hogy pontosan mi az összefüggés a bőrrák és az Alzheimer-kór között. „A legérdekesebb teória szerint mindkét betegség a sejtosztódással van összefüggésben” – mondta dr. Richard Lipton, a kutatás vezető szerzője. „A daganatokra a sejtburjánzás jellemző, míg az Alzheimer-kórnál az agysejtek elpusztulnak és nem születnek helyettük újak. Vagyis ugyanaz a folyamat, amelyik miatt a daganat kialakul, csökkentheti a demencia kialakulását is.”
Természetesen egyéb tényezők is befolyásolhatják a két betegség kialakulását. Például a szabadban való testmozgás és a D-vitamin bizonyítottan csökkenti az Alzheimer-kór kialakulását, viszont emiatt több napfény éri a bőrünket, ami növeli a bőrrák megjelenésének esélyét.
A szakemberek szerint mindenképpen további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megtalálják az összefüggést a két betegség között.
„Meglehetősen nehéz következtetéseket levonni ebből a kutatásból, mert viszonylag kis mintán készült” – mondta Heather M. Synder, az Alzheimer’s Association nevű szakmai szervezet orvosigazgatója. „De a betegségek biológiájának jobb megértése hatékonyabb terápiák kidolgozásához vezethet.” A szakemberek szerint ezek az eredmények nem jelentik azonban azt, hogy a jövőben hanyagolhatjuk a napfény elleni védekezést.
Legjobban: