A bőrrák a leggyakoribb daganattípus világszerte, amelynek számos rizikófaktora ismert, leginkább az UV-sugárzás. Ugyanakkor a genetikai hajlam is meghatározó lehet, így sokakban felmerül a kérdés, hogy ha a szülőnek bőrrákja volt, vajon biztos, hogy öröklődni fog? A kérdést dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza válaszolta meg.
A bőrrák három fő típusa
A bőrrák három fő, gyakori típusát különböztetik meg: a melanómát, a basaliomát és a laphámrákot. A három közül a melanóma a legagresszívebb típus, ez az, ami a bőr melanint termelő sejtjeiből, a melanocitákból indul ki. A másik kettő úgynevezett nem-melanóma típusú daganatnak számít. Mindhárom daganattípusnál elsődleges rizikófaktornak számít az UV-sugárzás . E tekintetben a családon belüli halmozódást az is okozhatja, hogy a családtagok közel egyforma mértékben lehetnek kitéve UV-fénynek.
Bizonyos esetekben azonban a bőrrákra való hajlam öröklődik. Becslések szerint a melanómás esetek 5-10 százaléka örökletesen alakul ki, egy patogén gén- vagy génszekvencia változat miatt. Léteznek olyan örökletes szindrómák is, amelyek fokozott nem-melanómás bőrdaganat rizikóval járnak. Van ugyanakkor néhány olyan karakterjegy, amely gyakran megfigyelhető az örökletes bőrrákkal diagnosztizált betegeknél. Általánosságban elmondható, hogy korai életkorban alakul ki a daganat és többször is megjelenhet. Mivel az örökletes daganatok a DNS-ben vannak kódolva, jellemzően csak az egyik családi ágon vannak jelen. Kivéve persze abban a nem szerencsés helyzetben, ha a szülőpár mindkét tagjában jelen van a genetikai hajlam.
A rizikófaktorok azonosak
Mind a melanómának, mind a basaliomának és laphámráknak számos rizikófaktora ismert, amelyek azonosak.
- Világos bőrszín;
- UV-sugárzásnak kitettség (beleértve a szolárium használatát is);
- Hólyagos leégés gyermekkorban több alkalommal;
- Rákmegelőző bőrelváltozások (például aktinikus keratózis) jelenléte;
- Csökkent immunválasz;
- Idősebb életkor;
- Sok és/vagy nem szabályos anyajegyek;
- Genetikai rendellenességek, például Gorlin-Goltz szindróma;
- Arzénnal való érintkezés.
Bár tény, hogy az UV-sugárzás komoly kockázati tényezőnek számít, tudni kell, hogy a melanóma olyan területeken is kialakulhat, amelyek nincsenek közvetlen napfénynek kitéve, például tenyér, talp, hajas fejbőr, nemi tájék. A veszély abban áll, hogy ezeken a testrészeken jóval kisebb eséllyel veszik észre a páciensek a gyanús jeleket – ismerteti Rózsa doktornő.
Ez is érdekelhet
Ezért fontos a rendszeres anyajegyszűrés
"Azoknak, akiknek a családjában már előfordult bőrrák, nem kell megijedniük, de nagyon fontos tudatosan megtenniük mindent a megelőzésért, esetleg a korai felismerésért" – hangsúlyozza dr. Rózsa Annamária, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyásza. A szakember szerint mindent el kell követni a fényvédelem érdekében, és néhány havonta az önvizsgálat is nagyon fontos. Mindemellett tünet esetén azonnal, panaszmentesen pedig évente egyszer ajánlott részt venni egy anyajegyszűrésen, hiszen akár videodermatoszkópos ellenőrzésen, akár teljes testtérképes anyajegyszűrésen vesz részt valaki, minden egyes testrészét átvizsgálják a bőrrák jelei után kutatva. Azt pedig már mindenki tudja, hogy minél korábban fedezünk fel egy daganatot, annál jobbak az esélyek a gyógyulásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: