Magyarországon is rengeteg nő életét követelik a nőgyógyászati daganatok minden évben. A Mályvavirág Alapítvány emiatt egy NOPREM elnevezésű, 2 éves időtartamú, prehabilitációs kísérleti projektet indít közel 400 fő számára, amely célja a daganatos betegség miatt műtéti ellátásra kerülő nők életminőségének javítása.
Fókuszban a nőgyógyászati daganatok
A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 év alatti nők körében Európában. Magyarországon évente mintegy 1500 nőt szembesít azzal az orvosa, hogy méhnyakrákja van, emiatt pedig évente több mint 400 nőt veszítünk el. A betegség hátterében a humán papillomavírus, azaz a HPV áll, kialakulása pedig a legtöbb esetben megelőzhető lenne, évente ugyanis egy vizsgálat elég ahhoz, hogy a betegséget időben felismerjék. Ezen kívül ma már védőoltás is kérhető, amely körülbelül 60-70 százalékos védelmet nyújt.
A méhtestrák a méh nyálkahártyájából indul ki, annak daganatos elváltozása. A második leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú megbetegedés. Nem szűrhető, a citológiai vizsgálat ugyanis csak a méhnyakrákot szűri. Az összes nőgyógyászati daganat közül a legjobban gyógyítható, mivel korai stádiumban felfedezhető. Mivel a méhtestrák általában az idősebb hölgyek betegsége, a méhtestrákos nők átlagéletkora 60 év fölött van, fiatalabbaknál csak ritkán fordul elő.
Fejlett országokban a petefészekrák a nőgyógyászati daganatok tekintetében a méhtestrákkal holtversenyben a leggyakoribb, ugyanakkor a legtöbb halálos áldozatot követelő betegség. Hazánkban évente megközelítőleg 1300 új esetet diagnosztizálnak. Az esetek háromnegyedében már előrehaladott stádiumban születik meg a diagnózis, mivel korai stádiumban a betegség legtöbbször tünetmentes. Agresszív kezelés ellenére is kedvezőtlen a betegség kórjóslata, az esetek túlnyomó többségében a műtéti kezelés mellett gyógyszeres kezelés is szükséges.
A Mályvavirág Alapítvány áprilistól egy prehabilitációs kísérleti projektet indít NOPREM néven, amely a nőgyógyászati, onkológiai prehabilitáció a műtéti kezelés vonatkozásában kifejezésből alkotott mozaikszó. A projekt célja az ERAS (enhanced recovery after surgery) elnevezésű, műtétek utáni gyorsított felépülést segítő program megerősítése, illetve annak kiegészítése prehabilitációval és beépítése a hazai nőgyógyászati onkológiai gyakorlatba, mely Magyarországon jelenleg még nem elterjedt.
A prehabilitációt a gyorsított felépüléshez kapcsolódóan találták ki, mellyel a beteg általános állapotát kívánják javítani azzal, hogy elébe mennek a beavatkozás okozta megterhelésnek, és már azt megelőzően célzottan készítik fel a pácienst a műtétre. A betegek egy komplex felkészítő programban vesznek részt, melynek újdonsága, hogy a szükséges gyakorlatokat, feladatokat önállóan, online tudják használni.
A 3 pillérből álló program célja a fizikai teljesítőképesség, a tápláltsági és a mentális állapot felmérése és optimalizálása. A rendszeres testmozgás az előnyös fizikai hatásokon túl – jobb terhelhetőség és állóképesség, valamint az izomtömeg megőrzése – a lelkiállapotot is kedvezően befolyásolja. A tápláltsági állapot nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a műtéti stresszt a szervezet könnyebben viselje, fontos szerepet játszik a megfelelő fittség biztosításában, segíti a sebgyógyulást és a műtét után létrejövő elkerülhetetlen izomveszteség újraépítését. A tápláltsági állapot felmérésében nélkülözhetetlen szerepet játszik a BioTechUSA cégcsoport által biztosított Inbody testösszetétel-elemző gép. Pszichológiai tesztekkel továbbá feltérképezik a betegek mentális állapotát, mennyire van jelen náluk a szorongás, a reményvesztettség és a depresszió, hiszen a rák egy olyan súlyos diagnózis, amelyet nem lehet könnyedén feldolgozni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kísérleti projektbe legalább 400 főt vonnak be, közülük 200 fő kapja meg a prehabilitációt az ERAS protokoll mellett, 200 fő pedig az ERAS programban vesz részt kontrollcsoportként. Vizsgálóhelyként a budapesti Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának mindkét részlege, a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája és a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája vesz részt, a pácienseket a kezelőorvosaik irányítják majd a programba.
Legjobban: