A szaklapban megjelent tanulmány szerint a Wnt/Notch jelátviteli arány alacsonyabb a szülésen átesett egerek emlőszövetében, mint az ugyanolyan életkorú szűz egerekben.
A fiatalkori terhesség emberekben és rágcsálókban egyaránt védelmet nyújt az emlőrák ellen. Emberek esetében ha egy nő 20 éves kora előtt szül, felére csökken az emlőrák rá leselkedő kockázata. A bázeli Friedrich Miescher Intézet kutatói microarray vizsgálattal kimutatták, hogy az immunrendszer működésében és a differenciálódásban részt vevő gének fokozódnak, a növekedési faktorokat kódoló gének aktivitása pedig csökken a terhesség után.
A Wnt4 gén aktivitása különösen is csökkenést mutat a terhesség után. Az ebből a génből származó fehérje feminizáló hatású fehérje, vagyis hiánya abba az irányba tereli a magzatot, hogy fiúvá fejlődjön. A Wnt és a Notch annak a rendszernek az ellentétes hatású összetevői, amely a sejtek sorsát szabályozza egy élő szervezeten belül. Amikor a kutatók a Notch alakulását vizsgálták, kimutatták, hogy a Notch által szabályozott gének aktivitása fokozódik, a Notch-stimuláló fehérjék aktivitása fokozódik, a Notch-gátló fehérjék aktivitása pedig csökken.
A Wnt/Notch jelátviteli arány a terhesség hatására az egerekben maradandóan megváltozott az emlőszövet bazálsejtjeiben/progenitor sejtjeiben. "A Wnt aktivitásának csökkenése pontosan az ellentéte annak, ami számos daganat esetében tapasztalható, és a terhesség után a Wnt/Notch arányának erősebb kontrollja akadályozhatja a daganatok esetében kialakuló extrém növekedést" - magyarázta a kutatás vezetője, Mohamed Bentires-Alj.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: