A mellékhatásokkal kapcsolatos szorongás megakadályozhatja, hogy a betegek elkezdhessék a gyógyszeres kezelésüket vagy alávessék magukat különféle orvosi eljárásoknak. A Stanford Egyetem kutatói azt akarták megtudni, hogy a gondolkodásmódjuk egyszerű eltérítésével elérhető-e, hogy elviseljék a számukra veszélyesnek tűnő vagy kényelmetlen kezelést. Végül rájöttek, hogy ha az orvosok megpróbálják a potenciálisan kellemetlen tüneteket pozitív fényben megmutatni, az segít a betegeknek, hogy nyugodtak és kitartóak maradjanak. Ennek alapján pedig új kezelési eljárások létrehozására nyílik meg az esély - számolt be az amerikai NPR közszolgálati csatorna.
A kutatók ezt a megközelítést olyan családok segítségével tanulmányozták, amelyek kisgyermekeiket igyekeztek megszabadítani az élelmiszerallergiától , és ennek érdekében alávetni az orális immunterápia néven ismert vizsgálati tesztnek. Számos tanulmány bizonyította, hogy ígéretes eredmények érhetők ezzel a kezeléssel, amelyben a betegek naponta fogyasztanak fokozatosan növekvő mennyiségű immunválaszt okozó élelmiszert hónapokon át, hogy megtanítsák az immunrendszerüket az allergén tolerálására.
Az eljárás orvosi felügyelet mellett biztonságos, de sokan kellemetlen - és nagyon ritkán életveszélyes - allergiás tüneteket tapasztalnak. Így az eljárás jelentős stresszt okozhat. A szóban forgó élelmiszerallergia tesztet pszichológusok tervezték annak kiderítésére, hogy a betegek szemléletváltása a mellékhatásokkal kapcsolatban könnyít-e a szorongásukon és javít-e ezáltal a kezelésről szerzett tapasztalataikon.
A stressz az egyik fő ellenség
A kutatócsoport eredményeit a Journal of Allergy and Clinical Immunology: In Practice című folyóiratban mutatták be. Lauren Howe stanfordi pszichológus, a tanulmány vezető szerzője kifejtette, hogy az orális immunterápiás vizsgálatokban sok beteg panaszkodik az alkalmi szájviszketés, gyomorfájás, csalánkiütés, hányás vagy más tünetek miatt, amelyek szinte sohasem életveszélyesek. Ennek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tünetekkel kapcsolatos stressz miatt a betegek közel ötöde lemorzsolódik. Ezért annyira érdekes és a gondolkodásmód tanulmányozása az orvosok számára.
A kutatást Alia Crum, a Stanford Egyetem Elme és Test Laboratóriumának vezetője irányította. A pszichológus és munkatársai elsősorban azt tanulmányozzák, hogy a gondolkodásmód és a társadalmi tényezők hogyan befolyásolják a fizikai egészséget. Többek között kiderítették, hogy az élelmiszercímkéken szereplő információk befolyásolhatják, ahogy testünk feldolgozza a táplálékot, illetve, ha kevésbé illeszkedünk be a környezetünkbe, mint mások, az éveket vehet el az életünkből.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Ezért Crum azt állítja, hogy egy új kúra hatása nemcsak a gyógyszerészeti anyag következménye, hanem egy kombinált terméke a gondolkodásmódunknak, a hitünknek a betegség természetéről , és a testünk képességének a toleranciára és az érzésre. "Munkánk során arra törekszünk, hogy szisztematikusan megértsük, mit jelentenek ezek az erők, és szigorúan és tudományosan teszteljük ezek hatását" - jelentette ki a kutató.
A vizsgálatba 50 gyermeket vontak be, akiknél földimogyoró-allergiát diagnosztizáltak. Minden család megvásárolta a földimogyorólisztet az otthoni adagoláshoz. A résztvevők naponta csak 1,3 milligramm földimogyorófehérjét fogyasztottak az ételükbe keverve. A dózis kéthetente emelkedett, s a 24 hetes vizsgálat végére a napi adag elérte a teljes földimogyorónak (240 mg) megfelelő mennyiséget.
A tanulmány során két csoportba sorolták a családokat. Mindkét csoport utasítást kapott a tünetekről és a gyógyszerek használatáról. Megtanulták, hogy megkülönböztessék a nem életveszélyes tüneteket a potenciálisan súlyosaktól, és hogy mikor forduljanak orvoshoz, hívják a mentőket, vagy adjanak be adrenalint , gyógyszerinjekciót a súlyos és potenciálisan életveszélyes allergiás reakcióknál.
A pozitív üzenet gyógyító ereje
A két csoport csak egy dologban különbözött. Az egyik tagjainak azt mondták, hogy a tünetek a kezelés szerencsétlen mellékhatásai lehetnek. A másik csoportnál azonban ezt az állítást újrafogalmazták. Eszerint a tünetek annak következményei lehetnek, hogy az immunrendszer éppen elsajátítja a túlérzékenység elkerülését, azaz a tünetek a kezelés működésének pozitív jelei.
A havi üléseken a "pozitív jelek" csoportban lévő szülőket arra kérték, hozzanak létre kreatív módszereket, hogy megerősíthessék ezt az üzenetet gyermekeik számára. Például egy hétéves kislánynál a szülei egy tánc-analógiát használtak. Amíg megtanulta, hogyan kell csinálni a lépéseket, fájdalmakat is átélt. De ez csak azt jelentette, hogy az izmok egyre erősebbé váltak és hozzászoktak a lépések okozta megerőltetéshez. A vizsgálat alatt, amikor a kislány panaszkodott a viszket ésre, édesanyja emlékeztette rá, hogy ez rendben van, a teste erősebbé válik. Most a mogyoróallergiával harcolnak, és a szervezet megtanulja, hogyan kell ellene védekeznie.
Úgy tűnt, hogy ezek az emlékeztetők a szülőket is megnyugtatták. Mindkét csoport hasonlóan aggódva lépett be a vizsgálatba - több mint a felük jelezte, hogy " ideges " vagy "rendkívül ideges". Mire a vizsgálat lezajlott, azok a szülők, akik megkapták az üzenetet, hogy a tünetek pozitív jelek lehetnek, kevésbé voltak már idegesek. Kevesebb valószínűséggel számoltak be tünetek jelentkezéséről, vagy vették fel a kapcsolatot a kutatócsoporttal a dózis csökkentése miatt a másik csoportba tartozó szülőkkel összehasonlítva. Végül valamennyi résztvevő elérte a célt, hogy a vizsgálati időszak végére egy földimogyorót tolerálni tudjon, és a tünetekre adott válaszként nem volt szükség gyógyszer használatára.
Összességében az eredmények "nagyon meggyőzőek, és egyáltalán nem meglepőek" - mondta Dr. Christina Ciaccio, a Chicagói Egyetem gyermekgyógyász allergológusa, aki hasonló módszerekkel folytat kísérleteket a parlagfű-allergia leküzdésére. És ezzel az útmutatással "úgy tűnik, a betegek könnyebben jutnak el a túlérzékenység leküzdéséhez, mintha nem kapnának ilyet. Sok félelmet táplálnak ugyanis a váratlan dolgokkal, és a "Mi van, ha? kérdés mögött meghúzódó ismeretlennel szemben.
A kutatók szerint fontos, hogy senki se vonja le a tanulmányból azt a következtetést, hogy biztonságos lehet figyelmen kívül hagyni néhány aggasztó mellékhatást . De ezek a kísérletek megnyitják az utat számos új engedélyezett gyógyszeripari termék - például földimogyoró-kapszula vagy bőrtapasz - megjelenése előtt akár már a közeljövőben. Crum úgy véli, hogy az élelmiszerallergia-vizsgálat modellként szolgál annak tanulmányozására, hogy az emberek gondolkodásának megváltozása, hogyan segítheti a különféle orvosi eljárásokat. Ha ezen a területen sikerül ismerteket gyűjteni, az jobb klinikai gyakorlatok kialakítását teszi lehetővé.
Legjobban: