Egy több mint 1,7 millió páciens adatait vizsgáló amerikai tanulmány rávilágított, hogy a koronavírus-fertőzés után hátramaradó tünetek és az elhúzódó egészségügyi hatások még annál is változatosabbak lehetnek, mint ahogy azt az eddigi adatok alapján a kutatók gondolták. A Journal of the American Society of Nephrology című folyóiratban publikált eredmények arra utalnak, hogy hónapokkal a fertőzés lefolyása után egyes betegeknél igencsak megnőtt a vesekárosodás kockázata. A vizsgálatba bevont emberek közül 89 216-nél diagnosztizáltak koronavírus-fertőzést 2020 márciusa és 2021 márciusa között. A tanulmányban - amelyről a WebMD is beszámolt - a többi között arra keresték a választ a kutatók, hogy mekkora volt a kockázata annak, hogy 30 nappal a fertőzés kimutatása után az érintetteknél veseproblémák alakuljanak ki.
A kutatók a károsodásnak több típusát és fokozatát észlelték a csökkent vesefunkciótól az előrehaladott veseelégtelenségig . Az adatok alapján azoknál volt a legnagyobb a hosszú távú vesekárosodás kockázata, akik a koronavírus-fertőzés miatt intenzív terápiás ellátásra szorultak, vagy akiknél a kórházi tartózkodás során akut vesekárosodás alakult ki. Ám akiknél a kórházi kezelés ideje alatt nem lépett fel veseprobléma, sem feltétlenül úszták meg a vesekárosodást - vázolta a helyzetet F. Perry Wilson vesespecialista, a New Haven-i Yale School of Medicine docense, aki nem vett részt a vizsgálatban. Utóbbiaknál körülbelül kétszer-ötször nagyobb valószínűséggel alakult ki valamilyen fokú veseműködési zavar vagy betegség, ellentétben azokkal a résztvevőkkel, akik nem estek át koronavírus-fertőzésen - magyarázta Wilson.
Véleménye szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön a pontos összefüggés a veseproblémák mértéke és a koronavírus-fertőzés között. A tanulmány azonban minden kétséget kizáróan megállapította, hogy még az otthon lábadozó COVID-os betegek körében is megnövekedett a veseproblémák kockázata.
Miről van szó pontosan?
A koronavírusos betegeknél nagyobb valószínűséggel csökkent jelentős mértékben a vese glomeruláris szűrési rátája (GFR). (Ez azt mutatja, hogy a vesék milyen hatékonysággal szűrik ki a hulladékot a vérből.) Kiderült, hogy a betegek alig több mint 5 százalékánál a GFR 30 százalékot vagy azt meghaladó mértékben csökkent. Mivel a felnőtteknél - természetes módon - évente körülbelül egy százalékkal romlik a vesefunkció, a GFR 30 százalékos csökkenése Wilson szerint olyan, mintha 30 évnyi veseműködés "esne ki".
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány szerzői az akut vesekárosodás kockázatát is vizsgálták: ilyenkor a szervek hirtelen elvesztik funkciójukat, ami olyan tünetekkel járhat, mint a lábduzzadás, a fáradtság vagy a légzési nehézségek. Az eredmények alapján megállapították, hogy a COVID-os betegeknél közel kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki akut vesekárosodás , melynek mértéke állapotuk súlyosságától függően változott.
Maradandó károsodásra lehet-e számítani?
A kutatás vezetője, Ziyad Al-Aly, a St. Louis-i Washington Egyetem munkatársa szerint még nem lehet tudni, hogy a koronavírus-fertőzésen átesetteknél kialakuló veseproblémák hosszú távú, tartós hatásokkal járnak-e. Véleménye szerint az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a glomeruláris szűrési ráta csökkenése egyes betegeknél kiegyenlítődik-e. Ami az akut vesekárosodást illeti, az emberek maradandó károsodás nélkül felépülhetnek belőle - véli F. Perry Wilson, hozzátéve, hogy amennyiben a GFR csökkenése akut vesekárosodással függ össze, akkor az vissza is állhat.
Ez is érdekelhet
Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a tanulmányba bevont betegek igen kis részénél végstádiumú veseelégtelenség alakult ki. Erre az intenzív osztályon fekvő betegeknek esetében mutatkozott a legnagyobb esély: ezer érintett közül egy év alatt körülbelül 21-nél diagnosztizálták ezt.
Legjobban: