A színek javát nem látjuk, csak elképzeljük

A színek érzékelése az ember egyik legcsodálatosabb képessége, hiszen sokkal több információhoz juthatunk általa. A színek jelentős hatással vannak arra, hogy milyen a hangulatunk, hogyan gondolkodunk, mennyire érezzük magunkat jól egy adott környezetben stb. De lehet, hogy ez az egész csak az agyunk szüleménye?

A színek létezését a fizika egyszerűen magyarázza meg. Egy adott felületről csak bizonyos hullámhosszú fények verődnek vissza, a többi elnyelődik, ezért látunk különböző színben különböző dolgokat. A falevelek például azért zöldek , mert a bennük lévő klorofil az energiatermelés érdekében elnyeli a vörös és kék sugarakat, a zöld fényt viszont visszaveri. Azt gondolhatnánk, hogy ez a színérzékelést is megmagyarázza. De szó sincs róla. Sőt egy új kutatás az agyunkat nevezi meg színes világunk szülőhelyének.

színek
A színeket ugyan a szemünk érzékeli, de az agyunk színezi ki a világot - Fotó: Getty Imeges

Louis Armstrong híres számában, a What a Wonderful World -ben többek között a színek szépségéről énekel. Például ilyeneket: "Látom a fák zöldjét és a vörös rózsákat is... Látom az ég kékjét és a fehér felhőket... A szivárvány színei, olyan csodásak az égen, éppen úgy a szembe jövő emberek arcán." Ez a világ tényleg nagyon színes és látványos, csakhogy hamis. (Félreértés ne essék, nem az, ahogy Armstrong énekel.) A színek mindig lebilincselték az embereket. Jó ideje tudjuk azonban, hogy a színek érzékelése jelentős mértékben tanult képesség. Ezt felismerve jöttek rá az impresszionista festők, hogy az egyes árnyalatoknak helyiértékük van. Ha egyesével megnézzük a vászonra felkent pigmenteket, festékszemcséket, azok másmilyen színűek önmagukban és semleges térben, mint amilyennek a képen érzékeljük őket. A látvány nem a szemünkben, hanem az agyunkban születik meg.

Színtudatosság

A színtudatosság régóta megfejtendő rejtélyt jelent az idegtudomány és a pszichológia kutatói számára, akik jóideje vitatkoznak arról, hogy a színeket látók mennyit érzékelnek valójában. A Dartmouth College és az Amherst College közös tanulmánya megállapítja, hogy az emberek tisztában vannak a perifériás látás meglepően korlátozott színeivel, s a színes vizuális érzékelésünk nagy részét valószínűleg az agy építheti fel. Az eredményeket az Amerikai Tudományos Akadémia folyóirata, a PNAS tette közzé.

A vizuális tudatosság tesztelése során a kutatás résztvevői szemmozgás-figyelővel felszerelt virtuális valóság-kijelzőket viseltek, amelyek segítségével egy 360 fokos valós környezetben érezhették magukat. A virtuális környezetben történelmi helyszíneken tett túrák, utcai táncelőadás, szimfonikus zenekari próba és még sok más szerepelt, ahol a környezetüket egyszerűen a fejük forgatásával fedezhették fel a résztvevők. A szemmegfigyelő eszköz segítségével a kutatók pontosan tudták, hogy a megfigyelő milyen helyre figyel éppen, és szisztematikusan megváltoztathatták a vizuális környezetet, hogy csak azok a területek legyenek színesek, ahová a tesztelők néztek. A jelenet többi részét a periférián deszaturálták, azaz lecsökkentették a színek telítettségét (ami számítógépes grafikából , képfeldolgozásból sokaknak ismerős lehet), így azok a részek csak fekete-fehérben voltak láthatók. A kísérlet első sorozatát követően a megfigyelőknek feltették a kérdés, hogy észlelték-e a látási perifériájukon a színek hiányát. (A tanulmány itt látható videója bemutatja, hogy a perifériás színeket hogyan tüntették el a különböző jelenetekből.)

Csak a fókuszban számít a szín

A látóterünk - a perifériát is beleérve - körülbelül 210 fokosan kiterjed, ami valamivel szélesebb, mint amikor a karunkat kétoldalra kinyújtjuk. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a legtöbb ember színtudatossága a látótéren belül egy kis területre korlátozódik. Amikor a kutatók a periférián a színek javát eltávolították, a legtöbben ezt nem vette észre. A legszélsőségesebb esetben a megfigyelők csaknem egyharmada nem fedezte fel, amikor a teljes látótér kevesebb, mint öt százaléka volt színes (ami megfelel a 10 fokos sugarú látószögnek). A résztvevők eléggé csodálkoztak, amikor később rájöttek, hogy nem vették észre a telítetlen perifériát, miután megmutatták nekik a virtuális jelenet változásait (lásd a videót).

Egy második kísérletben a résztvevőknek azonosítaniuk kellett, hogy a periférián milyen szín telítettségét szüntették meg. Az eredmények hasonlóak voltak az első tesztek tapasztalataihoz, azaz a legtöbb ember nem vette észre, amikor a periférián a színt eltávolították. A tévedések kizárására meglehetősen sok (csaknem 180) ember vett részt a két tanulmányban.

Színlátásunkat alapvetően két képességünk határozza meg. A szín-identifikáció, azaz hogy, képesek vagyunk-e helyesen megnevezni a színek neveit és a színdiszkrimináció, azaz a különböző színek megkülönböztetésének képessége. A színtévesztők színlátása eltér az "átlagos" épszínlátókétól, amely az egyik - vagy akár több - csap típus normáltól eltérő érzékenységének következménye, ezért a színtévesztők szín-identifikációs és színdiszkriminációs képessége rosszabb. Részletek!

"Megdöbbentünk, hogy mennyire érzéketlenek voltak rá a résztvevők, hogy a látványviláguk akár 95 százalékából eltávolítottuk színt. Az eredményeink azt mutatják, hogy a gazdag, színes vizuális világ intuitív értelmezése nagyrészt hibás. Az agyunk valószínűleg kitölti ezeket a nagy hiányokat az érzékelési tapasztalataink alapján" - mondta a MedicalXpressnek Caroline Robertson, a Dartmouth College kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A mostani kutatás mindenképpen előrelépést hozott a korábbiakhoz képest. A vizuális tudatosság korlátait értékelő korábbi tanulmányok gyakran arra támaszkodtak, hogy a résztvevők közvetlenül a számítógépük képernyőjén videókat néztek. A virtuális valóság élményének kiaknázásával ez a kutatási megközelítés újszerű, mivel a 360 fokos környezet jobban hasonlít arra, ahogyan az emberek megtapasztalják a való világot.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Napos, gomolyfelhős idő várható, de közben délnyugat felől egyre nagyobb területen megnövekszik a felhőzet, estére már nagyrészt erősen felhős lesz az ég. Az Északi-középhegység térségében nem zárható ki délután zápor, esetleg zivatar, majd késő délutántól, estétől máshol is növekszik a csapadék esélye. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra