Egy 198 országot érintő vizsgálat a koronavírusos halálozást előre jelző tényezőket igyekezett meghatározni. Kiderült, hogy a járvány első hullámában azokban az országokban, ahol a kulturális normák vagy a kormányzati politika támogatta a maszkviselést, a koronavírus miatti halálozás majdnem hétszer kevésbé nőtt, mint ahol ez nem volt jellemző. Azaz maszkot viselni mindenkinek megéri a saját jól felfogott érdekében. De ez mégsem ilyen nyilvánvaló a hétköznapokban.
A maszkviselési szokások országonként igen eltérőek még Európában is - olvasható ki a Statista júniusi felméréséből , amely a második hullám megérkezése előtt készült. A fertőzések számának növekedése azonban jelentős változást indított el. Magyarországon például áprilishoz képest 37 százalékponttal, 84 százalékra emelkedett azok száma, akik viselnek maszkot.
Közérdek és politika
Mindannyian látjuk, hogy még mindig vannak olyanok, akik az előírt helyeken sem fedik el az arcukat, és tájékozatlanságból vagy tüntetőleg szembe mennek a közérdekkel. Emellett sokan láthatóan az orruk alá tolják a maszkot , azt sugallva, hogy követik a szabályokat, de valószínűleg nem törődnek a többiekkel. (Az orr alá tolt maszk lassan ennek válik a szimbólumává.) Vagy egyszerűen csak nem fogják fel a veszélyt, amit okozhatnak és ami fenyegeti őket (s ez újabban a butaságot kifigurázó mémek egész sorát szülte). A maszkviselés körüli viták és nézetek, érzések, illetve érdekek körül forognak, és néha ideológiai vagy politikai töltetet is kapnak.
Jól jellemzi ezt, hogy Trump amerikai elnök, aki a választási kampányban a kész vakcina mielőbbi bemutatásától várja népszerűsége növekedését, Robert R. Redfield, a CDC (az amerikai járványügyi központ) igazgatója ellen fordult. A járványügyi szakértő ugyanis arról beszélt szenátoroknak, hogy ha minden amerikai maszkot viselne, akkor a koronavírus 6-12 hét alatt kontrollálhatóvá válna. Azaz a maszkviselés akár a vakcinánál is fontosabb lehet a COVID-19 elleni védekezésben. Trump azonban - ahogy a New York Times fogalmazott - nyilvánosan lecsapott az orvosra, és tévedésnek nevezte az állításait.
A dolgok jelenlegi állása szerint a maszkvita nem fog közmegegyezéssel lezárulni. Már csak azért sem, mert ma már rendeletek fenyegetik a maszkviselési előírásokat megszegőket, és ez egyelőre elvágja a további érdemi polémia lehetőségét. Ráadásul, ha a betegséget elvben legyűrni képes vakcinák valóban elérhetővé válnak, az újabb kérdőjeleket szül majd sokak fejében a védőálarc viselésével kapcsolatban, és ezeket a kérdéseket adott időben biztosan fel is fogják tenni. (Érdemes megjegyezni, hogy az oltások miatt is komoly konfrontáció várható. A jelenlegi felmérések szerint azonban az emberek háromnegyede beoltatná magát a COVID-19 ellen védettséget nyújtó vakcinával.) Azaz a helyzet enyhén szólva is képlékeny.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A maszkviselők magas arányából azonban nyilvánvaló, hogy az emberek többsége ezt az eszközt jónak tartja a COVID-19 ellen. Bizonyos maszkok azonban hatékonyabbak, mint mások, és nem csak a távozó fertőzött cseppek útját állják el, hanem az érkező vírusokat is lekapcsolják, mielőtt azok még bejuthatnának a légutakba. A különféle maszkokról tanulmányok sora jelent meg.
Textil- vagy szövetmaszkok
A textil vagy szövet képes csapdába ejteni az orrunkból vagy szánkból induló cseppeket, ezzel csökkenti a vírusok terjedését. Könnyen beszerezhető, vagy akár otthon is előállítható, mosható és ismételten viselhető. A nagyobb biztonság érdekében a viselőjének ügyelnie kell, hogy ne érjen hozzá maszkjához, és ha mégis megteszi, akkor fertőtlenítse vagy mossa meg a kezét. Ha a textil- vagy szövetmaszk nedves, piszkos lesz, akkor egy tisztára kell cserélni. Ezeket a maszkokat mosás után sem szabad megosztani mással.
Sebészeti maszkok
A műtéti- vagy más néven orvosi maszkok lazák, ezért viszonylag kényelmesen viselhetők és egy használat után eldobandók. Nem csak a viselők által kibocsátott cseppeket fogják fel, de megóvják az orrot és a szájat attól, hogy a kívülről érkező fertőzött cseppekkel érintkezzenek. Azonban az egyes termékek védelmi képessége nagyon különböző, mert eltérő az anyaguk és nem illeszkednek szorosan az arcra.
FFP2, KN95 és N95 maszkok
Az ilyen típusú maszkok erősebb védelmet nyújtanak, mint egy műtéti maszk vagy textilmaszk, mert úgy tervezték őket, hogy a lebegő részecskék (beleérve a folyadékcseppeket) 95 százalékát kiszűrjék. Ezek szorosabban illeszkednek az archoz, többnyire beépített csipeszük van, amely az orrnyeregre is ráfogja a védőeszközt, így a pereme mellett nem lehet olyan könnyen beszívni a levegőt, ahogy az az orvosi maszknál tapasztalható. Ezek is egyszerhasználatosak, de drágábbak, így sokan többször is felveszik őket. Mivel a vírusok képesek napokig túlélni különféle felületeken, ha valaki többször is használja a maszkot, nagyon ügyelnie kell fel- és levételekor, hogy ne érjen a külső felületéhez.
Szelepes maszkok
Ezeket a maszkokat nem arra fejlesztették ki, hogy járványhelyzetben használják őket. A szelep ugyanis megkönnyíti a kilégzést, de eközben fertőzött nyálcseppeket is a levegőbe juttathat, azaz miközben a maszk viselőjét megvédi, a többi embert nem. Ezért a szelepes maszkot sokan az önzés szimbólumának tartják. Az orvosi szervezetek, köztük a CDC is elutasítják használatát.
Kendők, sálak
A kendők vagy sálak sokaknál lehet, hogy csak divatból vagy kényszerűségből szolgálnak az arc eltakarására. Ránézésre ez rendben lehet, de egy vizsgálat szerint e textíliák szövése legtöbbször olyan laza, hogy nem képes útját állni a fertőző cseppeknek. Ráadásul a kendők nem simulnak rá az arcra, és a szélek mentén akadálytanul áramlik a levegő. A Washington Post egy, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva azt írja erről, hogy a kutatók szerint "a nyakvédők viselése rosszabb lehet, mint egyáltalán nem viselni maszkot". Ebből külön vita kerekedett , és cáfolták, illetve a tanulmány félreértelmezésének nevezték a lap megállapításait. Annyi azonban igaz lehet, hogy a kendő is véd valamennyit, de nem a legjobb megoldás a COVID-19 elleni védekezésben.
Ez is érdekelhet
A maszkvita kezdetben az egyének kényelméről vagy önrendelkezéséről szólt. Sokan például azon az alapon tiltakoztak ellene (politikai beállítottságtól és világnézettől függetlenül ), hogy nem kutyák, nem hordanak szájkosarat , illetve nekik ne mondja meg senki, hogy mit viseljenek. A második hullám szomorú felívelése ezeket a hangokat mintha háttérbe szorította volna, de ne legyen kétségünk: lesz még, aki talál okot a vitára. A járványnál jelenleg ugyanis nincs népszerűbb téma a közgondolkodásban és a politikai térben.
Legjobban: