A napokban jelent meg annak a novemberi online felmérésnek az ismertetése, amely a Szétcsúszva program égisze alatt készült a fiatalok alkoholfogyasztási szokásairól . Kiderült, hogy a 14-18 évesek negyede legalább hetente iszik alkoholt. Sőt a 15 évesnél idősebbek 80 százaléka már kipróbálta a szeszesitalt, és a felmérésben részt vevő 18 év alattiaknak csak kevesebb mint 3 százaléka "nem nyúlt a pohárhoz" még soha.
A helyzet főleg vidéken aggasztó , mert a kisebb településeken a fiatalok több mint 60 százaléka már 14 éves kora előtt próbálkozott az alkohollal, míg Budapesten, bár ez az arány szintén magas, de nem éri el az 50 százalékot. A középiskolások nagyjából 50 százaléka a hétvégéken iszik alkoholt, de csak akkor, ha valami arra alkalmat teremtő esemény van. A negyedük lehet az, aki hétvégénként rendszeresen iszik, és mintegy 7 százalékuk hetente többször is. Mindössze körülbelül másfél százalék mondta azt, hogy szinte mindennap fogyaszt alkoholt, de ebben az esetben már ez az érték is elborzasztó.
Ahogy az is, hogy a keményebb szeszek a legnépszerűbbek. A válaszadók 41 százaléka főleg égetett szeszt (pálinkát, gyomorkeserűt, rumot, vodkát stb.) fogyaszt, a sört preferálók aránya pedig 30 százalék közelében, a borozóké kevéssel átlépi a húsz százalékot. Van nemek szerinti eltérés, az égetett szeszek a lányoknál, a sörök a fiúknál vezetik a népszerűségi rangsort.
Régi bajok újratermelve
A magas alkoholfogyasztás régi probléma Magyarországon. Már az 1970-es évektől kezdve voltak újabb és újabb kampányok az alkoholizálás visszaszorítására, de sem a propaganda, sem a különféle kereskedelmi trükkök (például a féldecis üvegek forgalmazásának korlátozása, vagy a reggel 9 óra előtti alkoholárusítási tilalom, illetve később a jövedéki adó szigorítása, a népegészségügyi termékadó kivetése) eddig nem jártak eredménnyel.
Az 1970-es években alkalmazott egyik kampányszlogen azt a kérdést tette fel: Miért a sárga földig? Úgy látszik, hogy a tudósok megtalálták erre a választ, s talán arra is magyarázattal szolgálnak, hogy a rosszul szocializált fogyasztási, problémamegoldási vagy értékminták mellett az emberi test biológiája is komolyan felelős a túlzott alkoholfogyasztás fennmaradásáért.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Sok ember fogyaszt úgy alkoholt, hogy nem válik tartósan függővé tőle. De nagyon sokaknál az alkalmi fogyasztás kényszerré alakulhat . Rengeteg emberen segíthetne, ha az alkoholprobléma jeleit már akkor felismernénk, mielőtt a függőség ténylegesen megmutatkozna. Egy egereken végzett kísérlet segítségével jutottak a tudósok jelentősen közelebb az emberi alkoholizmus kialakulásának megértéséhez.
Kay Tye, a Salk Biológiai Tanulmányok Intézetének idegtudósa, a tanulmány vezető szerzője az Inverse magazinnak elmondta , hogy egyes egerek agya, amikor első alkalommal találkoztak az alkohollal, hasonló agyi aktivitási mintákat mutatott a már kényszeres alkoholista fajtársaikéhoz. Néhány héttel később ezek a kezdetben "ártatlan" egerek nagyivókká váltak. Tye szerint a lecsökkent idegi aktivitás mértéke az agy kulcsterületein pontosan megjósolja a kényszeres viselkedés jövőbeli kifejlődését, hetekkel előre.
Amikor a tudósok az alkohollal való visszaélés biológiai okait kutatják, hajlamosak a gének környékén keresni a nyomokat. Több száz gén kapcsolódik az alkoholfogyasztáshoz, de a genetika önmagában nem tudja lefedni azokat az okokat , amelyek miatt egyeseknél kialakul az alkoholprobléma, míg másoknál nem.
Az agy a lényeg, nem a genetika
A Science folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók inkább az agy felé fordultak. Megállapították, hogy azoknál az egereknél, amelyeknél kialakult a probléma, az alkohol különböző reakciókat váltott ki azokban az idegsejtekben, amelyek a prefrontalis kéregből kiinduló agyi területhez tartoztak, és amely szerepet játszik a döntéshozatalban. Ez az agytörzs egy olyan területét ( PAG ) is érinti, amely részt vesz az alapvető agyi folyamatokban.
Azoknál az egereknél, amelyeknél nem jelentkezett alkoholprobléma , az első ivásnál ez az agyterület különösen aktívnak tűt. Azoknál az egereknél viszont, amelyek problémás alkoholizálóvá váltak, az érintett agyi kör aktivitása alacsony maradt. Ezek a különbségek nyilvánvalóak voltak, már azelőtt, hogy az egerek az alkohollal kapcsolatban eltérően viselkedtek volna - mondta Cody Siciliano, a Vanderbilti Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Az egerek viselkedése egyetlen kritikus tapasztalat után kezdett el megváltoztatni, amihez hasonlót az emberek is gyakran megtapasztalhatnak az életük során. "Ami igazán előidézte ezeket az egyedi különbségeket, az az volt, amikor megengedtük az állatoknak, hogy éljenek a túlzott alkoholfogyasztás lehetőségével" - mondja Siciliano az Inverse magazinnak .
A kísérletben Tye csapata genetikailag azonos egerekkel dolgozott az alkohollal folytatott kísérletek során. Az állatok egy-két alkoholadagot kaptak itt vagy ott a normális tevékenységük mellett. Miután egy ideig felkészítették az egereket a kis alkoholmennyiségekkel, a kutatók elengedték őket, hadd járják a saját útjukat, és hagyták, hogy korlátlan mennyiségű alkoholt fogyasszanak két teljes órán keresztül. Ennek a lerészegedésnek a tapasztalata meghatározónak bizonyult, de különösen azoknál az egereknél, amelyeknél az elvártnál alacsonyabb reakciót váltott ki az alkohollal való találkozás a prefrontális kéreg központi területén. Ezeknek az egereknek már nem csak alkalmi kapcsolatuk volt az alkohollal, kényszeresebb italozási jegyeket mutattak, mint a velük egy ketrecben élő társaik.
A kutatók azt is kimutatták, hogy ezeket az állatokat kevésbé tudtát eltántorítani a "tintázástól". Az alkoholt igen keserű kininnel keverték, illetve az ivás után a lábukon elektromosan sokkolták őket, de ezek a módszerek nem állították meg a kényszeres viselkedésüket . Az eredmények arra mutatnak, hogy az ivás gátolja az ellenérzést kiváltó jeleket a kényszeres italozók agyában. Azoknál az egereknél, amelyek nem kényszeresen ittak, megjelent ez az averzív jel az alkohol hatására, és így elkerülték a túl sok szeszt. A kutatók szerint emellett az alkohol elnyomja azt a képességét is, hogy döntést hozzanak.
"Úgy gondoljuk, hogy egyes állatokban a prefrontalis kéregből a PAG-ba átmenő idegi jeláramlás alapvetően érzékeny az alkohol hatására. Szerintünk ez az út számos különféle kontextusban fontos a döntéshozatalhoz. Márpedig a lerészegedés után ez az út nem működik igazán jól" - közölte Siciliano. Természetesen az egér agya nem emberi agy, ezért évek telhetnek el, mire a felfedezések az alkoholizmus újfajta kezeléshez vezethetnének. Ehhez azokat a mintákat kellene átvinni az érintettek idegrendszerébe , amelyeket az alkoholizmusnak ellenállók agya produkál. A kutatók szerint az eredmények ígéretesek, de az egereknél alkalmazott manipulálási technikák az embereknél nem alkalmazhatók.
Annyit azonban már tudunk, hogy hogyan alakíthatjuk át a "Miért a sárga földig?" kérdést. "Miért ne a sárga földig? Nos azért, mert egyetlen lerészegedésre is rámehet egy ember egész élete, aki lehet, hogy soha többé nem lesz képes kiszállni az alkohol ördögi köréből.
Legjobban: