Így drogozik a magyar

Az Európai Drog és Drogaddikciós Megfigyelőközpont (EMCDDA) számára készített átfogó tanulmány szerint a felnőtt népességben a legtöbben a marihuánát vagy a hasist próbálták ki (7,4%), illetve közel feleekkora, de a többi szerhez képest kimagasló az ecstasy fogyasztásának kipróbálási (életprevalencia) mutatója (4%). A két legnépszerűbb szert - tőlük jelentősen elmaradva - a szintetikus kannabinoidok (1,9%), az amfetamin (1,7%) és a designer stimulánsok (1,3%) követik. A fiatal felnőtt (18-34 éves) népesség szerpreferencia sorrendje megegyezik a felnőtt lakosságéval.

A tiltott drogok éves jelenléti értéke a felnőttek között 2,3%, a fiatal felnőtt népességben pedig 5,3% volt. A szintetikus kannabinoidok és a designer stimulánsok fontossága a közelmúlt droghasználata alapján még inkább megmutatkozik. A legfrissebb felmérések szerint a szintetikus kannabinoidok a második, a stimulánsok pedig a negyedik helyen szerepelnek.

Az iskoláskorúak körében a legutóbbi felmérés 2015-ben készült. Akkor a legelterjedtebb kábítószer a marihuána volt a 9-10-ik évfolyamon. Az ezt követő drogok legális vagy részben legális szerek. Második helyen új pszichoaktív szerek állnak (a felmérésben 2015-ben először vizsgált szintetikus kannabinoidok szercsoportja), majd az orvosi javaslat nélkül szedett, illetve alkohollal együtt fogyasztott nyugtatók/altatók következnek. A szintén először kérdezett, hangulatjavító szándékkal bevett fájdalomcsillapítók is hasonlóan népszerűek a tanulók körében. Hatodik helyen a szerves oldószerek belélegzése szerepel. A következő kábítószer az amfetamin, amely így a hetedik helyre került. Hasonlóan elterjedt még az ecstasy, a kokain és az LSD fogyasztása. A többi kérdezett szer életprevalencia-értéke 2% körüli. A designer drogok másik nagy csoportja, a szintetikus katinonok fogyasztása kevéssé elterjedt a középiskolások körében.

Megfordult a tendencia

A 16 éves diákok körében majdnem mindenféle szernél - 2011-ig változó ütemben és mértékben, de - nőtt azok aránya, akik legalább egyszer az életük során kipróbálták valamilyen drogot. A korábbi tendencia azonban 2015-re megfordult. A vizsgált szertípusok kipróbálási értéke rendre csökkent a 2011-es eredményekhez képest. A legnagyobb mértékben a marihuána elterjedtsége esett vissza: 32,5%-kal. Ugyanakkor megjelentek a designer drogok - túlnyomórészt a szintetikus kannabinoidok - a fogyasztási struktúrában. Szerváltásról azonban nem beszélhetünk, mivel az összes szer fogyasztásának életprevalencia értéke is csökkent 25%-kal, és az adatokból az is kiderül, hogy a designer drogokat kipróbálók többsége tiltott szerfogyasztó is.

Intravénás szerhasználat

Átalakult az intravénás szerhasználat is. Míg a tűcsere-programok kliensei 2010 előtt mintegy fele-fele arányban injektáltak heroint vagy amfetamint, addig 2016-ban már 74%-uk elsődlegesen valamilyen új pszichoaktív szert használt. Az adatok alapján mind a heroin -, mind az amfetaminfogyasztók körében kimutatható volt a szerváltás. Az új anyagok hatása a beszámolók szerint rövidebb ideig tart, ezért a használók gyakrabban szúrják magukat.

Egészségügyi következmények

Az addiktológiai kezelések okaként leggyakrabban megnevezett szer Magyarországon a kannabisz, használói aránya különösen magas a büntetőeljárás alternatívájaként kezelésbe lépők körében (akik az összes kezelt 64,6%-át adják). A második legjellemzőbb, kezelést indokló szerhasználati probléma a stimulánsfogyasztás. A szintetikus kannabinoidok, valamint a szintetikus katinonok használata nyomán megjelenő kezelési igény mind jellemzőbbé válik, mértéke pedig a klasszikus kábítószerekével vetekszik.

A kezelési adatok szerint e szerek használata intenzívebb, és a használók életkora is lefelé tolódott. Több kutatás is igazolta, hogy a designer szerek miatt hamarabb alakul ki kezelési igény. Az addiktológiai problémák mellett a sürgősségi/klinikai toxikologiai és a pszichiátriai kezelési igény is növekszik az elmúlt évek beszámolói szerint. Azok körében, akik az új pszichoaktív szerekre álltak rá, jellemzően magas a hajlandóság az injektáló eszközök megosztására, illetve a Hepatitis C vírus előfordulása is jelentős.

A kábítószerpiac fejleményei

Magyarországon 2010 óta összesen 203, 2016-ban 22 új pszichoaktív szert azonosítottak. A rekreációs szerhasználatban a kannabisz mellett feltűntek a szintetikus kannabinoidok, a stimulánsok között pedig a designer stimulánsok, elsősorban a katinonok , illetve újfajta amfetaminszármazékok. A kannabinoidok csoportjára a gyors és állandó változás jellemző, mintegy félévente jelenik meg a szerek új csoportja: legelőször a JWH-k, legújabban a FUBINACA, PINACA és CHMINACA csoportba tartozó szerek terjedtek el. Stimulánsok közül néhány szer ha viszonylagosan is, de dominánsabban volt jelen a piacon: 2010-ben a mefedron, 2011-ben az MDPV, azt követően 2012-től pedig a pentedron. Ez utóbbi mellett 2014-ben az α-PVP ért el említésre méltó részesedést a lefoglalási adatok szerint. Az α-PHP 2015-ben is terjedt, majd 2016-ban az etil-hexedron, a 4-CMC és a TH-PVP volt a leginkább elérhető a piacon az ORFK 2016-os adatai szerint.

Polidroghasználat

A felnőttkorú népességben végzett legutóbbi, 2015-ös vizsgálat eredményei szerint a 18-64 éves népességben a valaha drogot használók egyharmada (32%) a vizsgált 14-féle szer közül csak egyfélét próbált ki. Másik harmaduk (33,5%) kettő, ötödük (20,5%) azonban háromnál többféle droggal is próbálkozott eddigi élete során. A hatféle klasszikus drog (kannabisz, ecstasy, amfetamin, kokain, heroin, LSD) esetében a valaha használók közel kétharmada (65,2%) csak egyféle, 7,2% pedig több mint háromféle drog fogyasztásával próbálkozott. A különböző fogyasztási típusok szétválasztására végzett elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy míg a gyógyszer-, illetve a kannabiszhasználat önálló, illetve a fiatal felnőttek körében jellemző fogyasztói magatartásként van jelen a magyarországi droghasználatban, addig az újfajta pszichoaktív szerek (ÚPSZ) használata a polidroghasználat részeként jelenik meg, és nem képez önálló használói csoportot.

A leginkább függőséget okozó szerek a világon a heroin, a kokain, a nikotin, a barbiturátok és az alkohol - egy függőségi szakértőkből álló testület szerint. A londoni Imperial College agytudományi intézetének pszichofarmakológia professzora, David Nutt irányította a vizsgálatokat, amelyek azt voltak hivatottak kideríteni, hogy valóban azok a drogok okozzák-e a legerősebb függőséget, amelyekről eddig feltételezték. Az eredmények igazolták az előzetes várakozásokat. Részletek!

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

A Nemzeti Drog Fókuszpont jelentésében többek között az egyes kábítószerek fogyasztási szokásainak részleteiről, a nemzeti drogstratégiáról, a kábítószerfogyasztás jogi helyzetéről és a drogprevencióról is rengeteg számadattal és illusztrációval alátámasztva lehet olvasni . A felmérések azt is megmutatták, hogy a drogokkal kapcsolatos ismeretek meglehetősen csekélyek a lakosság körében, sőt azok sincsenek igazán tisztában a legfontosabb tudnivalókkal (például az egyes szerek hatásával vagy a segítséget nyújtó szervezetek elérhetőségével), akik használják ezeket.