Az utóbbi időben egész sor olyan nemzetközi cikk vagy tanulmány jelent meg, amely az orr-sprayk alkalmazásával foglalkozik (például itt ) a COVID-19 elleni harcban. De miért lehet olyan fontos e módszer alkalmazása? "A vakcinák többségét (valójában majdnem mindegyiket, amelyek fejlesztése eljutott a klinikai vizsgálatok fázisába) az izomba fecskendezik" - jelentette ki Frances Lund , az Alabamai Egyetem (Birmingham) immunológusa és vakcinafejlesztője. A beadás helye tipikusan a felkar delta izma. Az izomba adott injekció általában a legerősebb immunválaszt adja, ezért célozza meg ezt az utat a legtöbb oltóanyag-fejlesztő.
"Szisztémás választ kapsz, de nem kapsz helyi választ" - idézte az izomba adott oltásokról beszélő Lundot az amerikai NPR közszolgálati rádió honlapja. A szisztémás reakcióról szólva a kutató arra utalt, hogy olyan antitesteket kell létrehozni, amelyek a véren keresztül testünk minden részébe eljutnak. De egy olyan légzőszervi vírus esetében, mint a koronavírus, a fertőzés általában az orrban vagy a torokban kezdődik, és ott a kórokozók hídfőállást foglalhatnak el, mielőtt a szisztémás immunitás beindul.
Megnehezíteni az orron keresztüli fertőzést
Az injektált vakcina megvédheti az embereket attól, hogy nagyon megbetegedjenek, de ettől a fertőzötteknek még mindig lehet olyan vírus az orrukban, amely másokra is átterjedhet. Az oltóanyag közvetlenül orrba juttatása másfajta immunitást kínál, amely elsősorban az orrot és a torkot bélelő sejtekben jelenik meg. "Attól még kiválthatunk szisztémás immunitást, ha intranazális úton juttatjuk be a hatóanyagot. Ez nem múlik el, és olyan immunitási szintet hoz létre, amelyet nem lehet az izomba adott oltással elérni. És ez az immunitás egyben helyi is" - fejtette ki a kutató. A szisztémás immunitás megakadályozza a megbetegedést, a helyi immunitás pedig azt jelenti, hogy a vírusnak nehezebb fertőzést elindítania az orrjáratokban, egy olyan fertőzési ponton, ahonnan a kilégzés vagy tüsszentés útján könnyen átterjedhet másokra. Lund egy marylandi gyógyszeripari céggel együttműködve dolgozik egy ilyen oltáson.
Ha egy új oltás tökéletesen hatékony lenne, és mindenki beoltatná magát, akkor nem kellene aggódni, hogy a vakcinázáson átesettek vírust bocsátanak ki és megfertőznek másokat. De ez több szempontból is rendkívül valószínűtlen forgatókönyv. "Ha megfelelő vakcinakészletünk van, akkor is két problémával szembesülünk. Az egyik, hogy az emberek egy része nem fog oltást kapni. És akkor a lakosság egy részének szervezete nem biztos, hogy olyan antitesteket állít elő, amelyek megvédenék őket a fertőzéstől. Másrészt a vírus terjedését megakadályozó vakcina kívánatos, de technikailag nem mindig megvalósítható" - mondta el Michael Diamond , a Washington Egyetem vakcinafejlesztője, aki szintén az orron keresztül beadható vakcinán dolgozik. Bár az orrspray-oltások nem gyakoriak, a kutató szerint vannak ilyenek. "Már létezik és használatban van például egy influenza elleni oltás. Tehát azt várjuk, hogy a meglévő orrspray-khez használt technológiát alkalmazni lehet a koronavírus ellen is" - jelentette ki.
Jön a COVID-19 elleni orrspray, ami nem vakcina
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
San Francisco-i kutatók is ezen a nyomon indultak el, de nem vakcinát, hanem egy olyan szintetikus molekulát fejlesztettek ki, amely egy orrspray vagy inhalátor alkalmazásával aeroszolkészítményben önadagolással is hatékony, megbízható védelmet nyújthat a SARS-CoV-2 ellen.
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja egy teljesen szintetikus, gyártásra kész molekulát állított elő, amely megakadályozza az emberi sejtek megfertőzését. Az élő vírus alkalmazásával végzett kísérletek azt mutatták, hogy a molekula a legerősebb SARS-CoV-2 vírusellenes szerek közé tartozik. Az általuk tesztelt aeroszolkészítményben, amelyet a kutatók AeroNabs-nek neveztek, ezek a molekulák önadagolhatók orrspray-vel vagy inhalátorral. Napi egyszer használva az AeroNabs hatékony, megbízható védelmet nyújthat a SARS-CoV-2 ellen, mielőtt rendelkezésre áll egy oltóanyag - tudósít a Hospimedica kórházi hírportál.
Noha teljes egészében laboratóriumban gyártották, az AeroNabs-t antitestszerű immunfehérjék inspirálták, amelyek a természetben lámákban, tevékben és velük rokon állatokban fordulnak elő. E nanotestek nagyságrenddel kisebbek, mint az emberi antitestek , így könnyebben kezelhetők és módosíthatók a laboratóriumban. Kis méretük és viszonylag egyszerű felépítésük sokkal stabilabbá teszi őket más emlősök antitestjeinél. Ráadásul, ellentétben az emberi antitestekkel, a nanotestek könnyen és olcsón előállíthatók tömegesen - olvasható a kutatásról szóló ismertetőben, amely a Biorxiv folyóiratban jelent meg.
A SARS-CoV-2 az úgynevezett tüskefehérjeit használja a sejtek megfertőzésekor (amelyek a vírust ábrázoló rajzokon kis antennának látszanak). Az ACE2 receptor és a tüske fehérjéje (RBD) olyan viszonyban van egymással, mint a kulcs és a zár, így e kulccsal a vírus bejut a sejtbe, és új gazdáját koronavírus-gyártó üzemmé alakítja át. A kutatók úgy gondolták, hogy ha találnak olyan nanotesteket, amelyek gátolják a tüske és az ACE2 kölcsönhatását, akkor megakadályozhatják a vírust a sejtek megfertőzésében. A kiválasztott nanotestek nem csak elzárják a vírus útját, hanem a tüskéire rázárulnak, akár egy egérfogó, és ezzel le is fegyverzik. Ezeket a kis harcosokat láncba is tudják szervezni, s így 200 ezerszer (!) erősebb védelmet adnak, mintha csak magányosan vetnék be őket.
A tudósok célja - ahogy ez az egyetem honlapján olvasható -, hogy a termék olcsón, vény nélkül kapható gyógyszerként széles körben elérhetővé váljon a COVID-19 megelőzésére és kezelésére. Azok számára, akik nem tudnak hozzáférni a SARS-CoV-2 vakcinákhoz, vagy nem reagálnak az oltásokra, ez a hatóanyag folyamatos védelmet adhat a COVID-19 ellen.
Legjobban: