Cikksorozat indult a járványok történetéről

Fónagy Zoltán, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint a világjárványok évezredek óta végigkísérték az emberiség történetét, ám a 19. századi kolera volt az első, amelyet jól dokumentáltak. Ezt annak kapcsán mondta, hogy az intézet égisze alatt a járványok történetével foglalkozó új sorozat indult.

Pestis, kolera, spanyolnátha - a többi között ezekről is szó lesz

A sorozat célja az ismeretterjesztésen kívül, hogy segítséget nyújtson az embereknek megérteni a jelen helyzet összefüggéseit. Mint azt Fónagy Zoltán leszögezte, a járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt, történetük megismerése segíthet abban, hogy a mai ember ne úgy tekintsen erre a világméretű problémára, mint valamilyen ismeretlen eredetű veszélyre. A sorozatból az is kiderül majd, hogy a mai orvostudományhoz, egészségügyi infrastruktúrához képest mennyire eszköztelenül néztek a járványokkal szembe évezredeken keresztül az emberek.

Koronavírus: ebben más, mint a spanyolnátha Az 1918-ban pusztító spanyolnáthajárvány világszerte 50 millió áldozatot szedett. Ez az egészségügyi válság referenciaként szolgál a modern pandémiákhoz - vagyis a több földrészre kiterjedő járványokhoz -, de vajon tanultunk-e belőle annyira, hogy az segítsen megfékezni a jelenleg tomboló koronavírus-járványt? Részletek itt .

A hétköznapi élet története című blogon indított sorozat cikkeit olyan szakemberek jegyzik, akik eddigi munkásságuk alatt már foglalkoztak a járványok történetével. A szakértők a nagyközönség számára érthetően dolgozzák fel a témát. A sorozatban a legnagyobb világjárványok, a pestis, a kolera , a spanyolnátha, a TBC mellett szó lesz majd a gyerekbetegségekről, a háborúkat követő vérhasjárványok és a harmadik világban pusztító betegségek történetéről, valamint kitekintést adnak a védőnői hálózat járványok megelőzésében játszott szerepére is.

A járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt
A járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt. Fotó: Getty Images

Fény derül a járványok rövid és hosszú távú hatásaira

Az első járványok , amelyek biztosan definiálhatóak, a középkori és kora újkori pestisjárványok voltak, amelyek a 14. századtól kezdve a 18. századig a nyugati civilizáció legnagyobb félelmét okozták. Ezt követte a 19. század első felében felbukkanó kolerajárvány, ami többször végigsöpört az egész világon. Ez volt az első világjárvány, amelyet jól dokumentáltak, azaz vannak megbízható, számszerű adatok a veszteségekről - mondta Fónagy Zoltán. Minden korábbi járványra vonatkozó adat csak becslés és a szakirodalomban is nagyon különböző számok keringenek. Továbbá ez volt az első járvány, amely a modern közegészségügy felügyelete alá került és hozzájárult a nemzetállamok egészségügyi intézményrendszerének létrehozásához.

A történész szerint a járványok története választ adhat számos olyan kérdésre, amelyek a mostani helyzetben is felmerülnek. Ide tartozik, hogy ezek a betegségek milyen rövid és hosszú távú hatással voltak a népesedésre, a gazdaságra vagy éppen a társadalmi rendre, milyen egyéni és közösségi stratégiákat alkalmaztak a védekezésre, milyen mentalitás jellemezte a vészhelyzetekben a különböző korok emberét.

Arra is választ adhatnak, hogy lehet-e összefüggést találni a járványok megjelenése és az ökológiai változások között, továbbá milyen civilizációs vívmányokat "köszönhetünk" a nagy járványoknak, valamint milyen nyomokat hagytak a nagy ragályos betegségek a kollektív emlékezetben, az irodalomban vagy a képzőművészetben.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +3 °C

A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 16 fok között valószínű. Késő estére 3 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra