A koronavírus hatásai és az oltás fontossága kapcsán szervezett kerekasztal-beszélgetést a KOVIDők Facebook-oldal csütörtök este. A meghívottak, Dr. Zacher Gábor toxikológus, Dr. Szlávik János infektológus főorvos és Dr. Purebl György pszichiáter saját tapasztalataikat is megosztották a járvány magyarországi helyzetével kapcsolatban. Három dologban nem volt vita közöttük: a következő 3-4 hét nagyon nehéz lesz, az egészségügyi rendszer állni fogja a sarat, azonban megfelelő átoltottság nélkül nem fogjuk tudni megfékezni a pandémiát.
Valami megváltozott
"A járvány felfutó szakaszában vagyunk, egyes számítások szerint március végén, mások szerint április elején lesz a tetőzés, így jelenleg nehéz bármiféle lazításról beszélni" - mondta el a beszélgetésen Dr. Szlávik János. Szerinte a harmadik hullám súlyosságát az is növelte, hogy egy még aktív második hullám idején érkezett, tehát akkor találkoztunk a brit mutánssal , amikor még a vírus előző variánsai miatt is sokan szorultak kórházi ápolásra. "Valami azóta megváltozott. A brit mutáns egyértelműen jobban terjed, nagyjából 10 százalékkal súlyosabb betegséget okoz és a fiatalabbakat is támadja. A 20-30-40 éves korosztályban is találunk súlyos betegeket" - mondta el az infektológus.
Szlávik szerint az egészségügyet is jobban megviseli ez az új vírusmutáns, a Dél-pesti Centrumkórházban is 90-95 százalékos telítettségűek az infektológiai és az intenzív ágyak. Ráadásul még mindig a járvány felfutó szakaszában vagyunk és várhatóan nagyon nehéz 3-4 hét elé néz az egészségügy. "Úgy gondolom azonban, hogy meg fogunk tudni vele birkózni" - hangsúlyozta Dr. Szlávik János.
Apró tartalékok vannak még az egészségügyi ellátórendszerben, egyelőre olyan nagy átcsoportosításra nem került sor, mint ősszel - mondta a főorvos. Akkor nőgyógyászok, sebészek és fül-orr-gégészek is átjöttek segíteni a fertőzőosztályokra. Habár soha nem dolgoztak még ilyen osztályokon, de orvosi végzettségüknek köszönhetően gyorsan beletanultak a feladatokba. Rájuk még a következő hetek extrém terhelése alatt is számítani lehet - tette hozzá.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Családok kerülnek kórházba és csonka családok távoznak
Dr. Zacher Gábor is megerősítette: nagy a terhelés, a hatvani korházban 95-98 százalékos telítettséggel dolgoznak a COVID-osztályok. "Sokkal súlyosabb betegekkel találkozunk, egész családok kerülnek kórházba és sajnos csak csonka családok távoznak onnan" - magyarázta a toxikológus. Szerinte nagyon megnehezíti a magyarok helyzetét az általános egészségi állapotuk, a súlyos rizikófaktornak számító elhízás például rengeteg embert érint, felmérések szerint Magyarország a negyedik legelhízottabb nemzet a világon.
Szerinte az egészségügy azonban bírja a terhelést, megvannak az eszközök és védőfelszerelések, a dolgozókban pedig ott dobog az a bizonyos "Fradi-szív", ami arra sarkallja őket, hogy minden nehézséggel dacoljanak. Hatékony terápia viszont továbbra sincs, az elmúlt hónapokban több, hatásosnak tűnő készítményről derült ki, hogy nem segíti a járvány elleni harcot. A kemény helytállás mellett jelenleg csak az oltásokban bízhatunk a toxikológus szerint.
Egyre fáradtabban, de talpon maradnak az egészségügyi dolgozók
Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint a szakrendelőjében a járvány kevésbé reflektorfényben lévő hatásaival, a gyásszal és depresszióval is minden nap találkoznak. Az ellátórendszer azonban szerinte is kitart majd, már csak azért is, mert az egészségügyi személyzet már csaknem 100 százalékosan be van oltva. A tavaszi hullámmal ellentétben a szakszemélyzet már védve van a járvány ellen, és bár egyre fáradtabban, de ott lesznek a betegek mellett a dolgozók.
Az a jó oltás, ami bennünk van
Az oltások fontosságát is mindhárom szakértő hangsúlyozta. Dr. Szlávik János szerint nagy a különbség az idősek és fiatalok oltási hajlandósága között. Az idősek sokkal inkább tisztában vannak vele, hogy nagy a tét, míg a fiatalok eddig inkább kivártak, mert úgy érezték, rájuk nem veszélyes a vírus. Nekik azonban a védettségi igazolvánnyal járó esetleges enyhítések lehetnek csábítóak. A sikeres izraeli oltókampány is nagyjából ezt a menetrendet követte: az oltások megjelenését követő, növekvő érdeklődés után némiképp visszaesett a jelentkezők száma, majd akkor jelentkeztek ismét tömegével az oltópontokon, hogy kiadták a védettséget igazoló kártyát. Szlávik szerint az a jó oltás, ami bennünk van, a Magyarországon használt vakcinák mindegyike biztonságos és hatékony. Azt javasolja, hogy hallgassunk az orvosra és fogadjuk el azt az oltóanyagot, amit felkínál.
"Az emberek 75 százaléka biztonsági játékos és a saját szemének hisz. Ha azt látja, hogy a szomszédnak nem lett baja a vakcinától, akkor ő is beadatja magának" - vette át a szót Dr. Purebl György. Mint mondta, a fiatalok biztonságérzete is hamis, a mostani járványhullámban már ők is fokozott veszélynek vannak kitéve. "Ez a COVID már nem az a COVID, ami néhány héttel ezelőtt volt, a brit variáns sokkal agresszívabb és más tüneteket okoz. Aki most elkapja a koronavírust, az nem tudhatja, mi fog vele történni" - hangsúlyozta a szakember. Szerinte a vírus sebességet váltott, nekünk is így kell tenni, és a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legtöbb embert védetté kell tenni.
Kevesebb drog, de több nyugtató fogyott
A járvány egyetlen pozitív hozadékaként Dr. Zacher Gábor az alkalmi droghasználat jelentős visszaeséséről beszélt. Mivel a szórakozóhelyek bezártak, csökkent a kereslet is ezen szerek iránt és nehezebben is lehet beszerezni belőlük. Sajnos azonban ellentétes trend figyelhető meg az antidepresszánsok és nyugtatók piacán: utóbbiból közel 8 millió doboz fogyott a 2020-as évben, félmillióval több, mint egy évvel korábban. A toxikológus szerint az alkoholfogyasztás mértéke sem csökkent a lezárásokkal, sokan a stresszkezelés eszközeként nyúlnak a pohárhoz. Ez pedig veszélyes, hiszen a szakember szerint 3-4 hónap alatt is felépülhet az alkoholfüggőség.
Legjobban: