Néhány ország, például Tanzánia és Madagaszkár már közölte, hogy koronavírus-járvány ide vagy oda, nem tervezi a lakosság beoltását. Ahmed Kalebi patológus szakértő a conversation.com-nak kifejtette , milyen hatással lehet a pandémia megfékezését célzó globális törekvésekre, ha egyes országok kategorikusan elzárkóznak a vakcinációtól .
A legnagyobb probléma Kalebi szerint, hogy azokban az országokban, ahol a lakosság jelentős része nem kapja meg az oltást - vagyis nem alakul ki szervezetükben immunvédelem a SARS-CoV-2 vírussal szemben -, óriási annak kockázata, hogy a COVID-19 hosszú ideig és tartósan jelen lesz a közösségben. Folyamatosan fertőzve és megbetegítve az embereket. És minél hosszabb ideig terjed, annál valószínűbb, hogy mutálódik. Ez pedig azt jelenti, hogy kiváló táptalaja lesz az agresszívebb - gyorsabban terjedő, vagy súlyosabb megbetegedést okozó - vírusvariánsok számára. (Ahogy erre már számos példát láttunk: a brit mutáció , a B.1.1.7 gyakorlatilag letarolta a világot, de gyorsan terjed a dél-afrikai és a brazil variáns is, ahogy számos más mutáció is, amelyeket csak mostanában kezdenek beazonosítani.) A jelenlegi vakcinákat az eddig ismert vírusváltozatok ellen fejlesztették ki, azok ellen alakít ki hatásos immunválaszt, és noha egyelőre úgy tűnik, hogy az eddig engedélyezett vakcinák védenek az új variánsok ellen is, csak találgatni lehet, hogy milyen mértékben, és hogy egy különösen agresszív mutációval szemben is ugyanolyan hatékonyan működnének-e.
Ahogy Kalebi rávilágít: az új koronavírus mutációi kijátszhatják a korábbi vírusfertőzés következtében kialakult immunitást is, az antitestek ugyanis nem ismerik fel azokat olyan könnyen. Ezért a mutálódott vírustörzsek megfertőzhetik a már beoltottakat is, újrafertőződést okozva. Ami azt jelenti, hogy továbbra is mindenki kiszolgáltatott lesz: még azok sem élvezhetnek teljes védettséget a koronavírussal szemben, akik olyan területen élnek, ahol a lakosság többségét már beoltották. "Egyetlen populáció sincs biztonságban, hacsak nincs minden populáció biztonságban" - összegezte Kalebi.
Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha a világ összlakosságának többsége megkapja a koronavírus elleni védőoltást. A jelenlegi tapasztalatok szerint ugyanis eléggé valószínűtlen, hogy pusztán óvintézkedésekkel - amelyeket ráadásul nem is mindenki tart be - megfékezhető, vagy megszüntethető a pandémia. Ez akkor következhet be, ha a tömeges vakcináció hatására csökken a fertőzöttek száma és folyamatosan lassul a fertőzés üteme. "Vagy ha a járvány terjedését elősegítő folytonos mozgás, az emberek mozgása teljesen leáll" - fejtegette Kalebi. Utóbbi azonban teljesen életszerűtlen, hiszen már az elején sem sikerült megfékezi a járványt.
Hogyan csökkenthetők a járványügyi kockázatok?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nem reális lehetőség a pandémia megfékezésére és az újrafertőződéses esetek elkerülésére, hogy azok az országok, amelyek vállalták, hogy beoltatják lakosaikat, lezárják határaikat azon országok állampolgárai előtt, amelyek ezt nem teszik meg. "A megfelelő védelem érdekében minden kormánynak biztosítania kell az emberek beoltását, addig pedig maradnak a már bevált, vírus terjedésének lassítására szolgáló óvintézkedések. A betegek antivirális készítményekkel történő speciális kezelésére vagy célzott gyógyítására egyelőre nincs lehetőség, mert még nincsenek olyan gyógyszerek, amelyekkel eredményesen és hatékonyan kezelhető lenne a SARS-CoV-2 okozta megbetegedés" - hívta fel a figyelmet az egyik legnagyobb problémára Ahmed Kalebi.
Véleménye szerint minden országnak folyamatosan mérlegelnie és döntenie kell: ahol a SARS-CoV-2 vírus szaporodási rátája megugrik, ott a hatóságoknak gyorsan kell lépniük, hogy megakadályozzák a vírus exponenciális - és kontrollálhatatlan - terjedését. Erre Kalebi szerint a városlezárások és a földrajzilag meghatározott, tömeges karantén és kijárási tilalom a legcélravezetőbb. (Amelyekre számos példát láttunk már Kínától kezdve Ausztrálián át Nagy-Britanniáig.) A vírus terjedésének figyelemmel kísérése, kimutatása és a mutációk genomikai vizsgálata kulcsfontosságú, ezért érdemes növelni a vizsgálati kapacitást, beleértve a vírust kimutató tesztek - például a PCR-, és az antigén tesztek - és a szerológiai (antitestek kimutatására alkalmas) tesztek számát. Emellett központilag biztosítani kell, hogy a világ lakosságának többsége minél előbb hozzáférhessen az oltáshoz. Ennek leghatékonyabb módja a vakcinák igazságos elosztása , amely biztosíthatja, hogy a szegényebb országok is időben és megfelelő mennyiséget kapjanak a koronavírus elleni oltóanyagokból.
Legjobban: