Egy tiszta nő?
A fertőzés, azaz infekció nem más, mint a kórokozó mikroorganizmusok megtelepedése, majd elszaporodása. A mindennapi életben vajon milyen "tudományra kell szert tennünk", ahhoz, hogy meg tudjuk óvni magunkat és családunkat a fertőzésektől?
A betegségmegelőzéssel, a betegséget okozó környezeti tényezők elhárításával, szűkebb értelemben pedig a fertőző betegségek megelőzésével a higiénia tudománya foglalkozik. A szóról elsőként talán a tisztaság ugrik be. Hygieia eredetileg nem a tisztaság, hanem az egészség görög istennője.
Anélkül, hogy a részletekig belemélyednénk e tudományágba, tekintsük át, milyen fertőzésektől kell tartanunk, mennyire elterjedt az influenza , végül milyen óvintézkedéseket kell tennünk.
Amit a kórokozókról tudni érdemes
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A különböző mikroorganizmusok nem egyformán patogének, vagyis nem egyformán képesek megbetegíteni az embert, illetve más gazdaszervezeteket. A fertőzésekért felelős parányi lényeket a szakember szemében további két fontos tulajdonság jellemzi. A virulens mikroorganizmusok szaporák és szorgosan termelik méreganyagaikat, a kevésbé virulensek értelemszerűen lassabban teszik mindezt. Jellemző továbbá a kórokozónak a szervezetbe hatolásától a betegség megjelenéséig eltelő lappangási idő. Az influenza kórokozói esetében ez általában csupán egy-négy nap, a másik véglet alighanem az AIDS , ami tünetek híján szűrővizsgálat nélkül 5-10 évig is rejtve maradhat.
Személyes higiénia
Attól függően, hogy elsősorban mi terjeszti a fertőzést, kerülnünk kell a kapcsolatot a kórokozót hordozó emberekkel, állatokkal, élelmiszerekkel, és fokozottan ügyelni kell a személyes tisztaságra. Járvány idején nem csak, vagy nem elsősorban a már beteg embertársainktól kell tartanunk, hiszen mire valaki megbetegszik, már 3-4 napja hordozhatja és terjesztheti a kórokozót. A külvilágtól és embertársainktól természetesen nem kell menekülni, de mossunk gyakrabban kezet és arcot; hazaérkezéskor és étkezések előtt mindenképp. Váltsunk tiszta otthoni ruhát.
Amúgy se, de influenzás időkben végképp ne együnk mosatlan nyers élelmiszert - ki tudja, ki fogta meg előttünk. Ne használjunk másokkal közös edényeket. Alaposan, fertőtlenítőszerrel mossuk és meleg, folyó vízzel öblítsük el őket.
A gyerekeknek is fel kell hívni a figyelmét, hogy bármilyen csábító a barátnő szendvicse az iskolában, és bármilyen kedvesen kínálják meg, nem szabad beleenni más ételébe, beleinni más italába.
Az immunrendszer erősítése
A kipihent szervezet erős immunrendszere a legjobb védelem. Aludjunk tehát eleget. Az immunrendszer védekező mechanizmusaira építenek a különböző immunizálási technikák, így a védőoltások is. Akinél általános egészségi állapota miatt javallott, az orvosával beszéljen a lehetőségről. Sokan azonban ódzkodnak ettől a megoldástól, ami érthető. Tehetünk a megelőzésért szúrás és orvos nélkül is. A megfelelő vitaminellátásról remélhetőleg már szólnunk sem kell, annyira egyértelmű. A vitamindús zöldségek és gyümölcsök - a paprika, káposzta, citrom, narancs, kivi - mellett segít a szájon át bekerült kórokozók megfékezésében a természetes antibiotikumot tartalmazó hagyma és fokhagyma evése is.
A friss levegőn végzett rendszeres testmozgásra is jó lenne rászokni. Szokták mondani, hogy nem jó a hideg levegőn futni, mert megfájdul a torkunk. Pedig a testmozgás, egy jó kis futás kifejezetten segíti a nyákürülést a légutakból. Ha a kihűlt nyálkahártyán nincs, vagy nem kerül rá kórokozó, a testmozgás után kellemes fáradtságon és némi lihegésen kívül nagy baj nem történhet, sőt inkább valósággal fellélegzünk. A vérkeringést, a szervezet jobb tápanyag- és oxigénellátását segíti a szauna, a változó hőmérsékletű lábfürdő, zuhanyozás. Az orrnyálkahártyáját védi a kórokozók megtelepedésétől a sós vizes orrcseppes öblítés.
Ez is érdekelhet
Ha mindezt megtettük, több energiát az influenza megelőzésére már nem célszerű fordítani, mert az aggodalmaskodás többet gyengít rajtunk, mint amennyit óvintézkedéseink erősítenek.
Legjobban: