Mivel egy új gyógyszer kidolgozása rengeteg pénzt emészt fel, a hatékonyság pontos mérése jelentős megtakarítást hozhat a gyártóknak. A Lendület program keretében a kutatócsoportnak az alapkutatási eredmények bemutatásán túl gazdaságilag hasznosítható prototípust vagy terméket is be kell mutatniuk - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának biológusa, Pál Csaba, aki munkatársaival az antibiotikumrezisztencia jelenségét vizsgálja.
A biológus a kutatás részleteiről elmondta, hogy olyan molekuláris módszert fejlesztettek ki, amely gyorsan, pontosan és hatékonyan képes kimutatni a kórokozók antibiotikummal szemben kialakuló ellenállóképességét. A korábbi eljárások heteket, hónapokat is igénybe vesznek, és csak egy-két molekulát tudnak vizsgálni. A program során kifejlesztett módszer molekulák százait egy-két nap alatt megvizsgálja.
Az egyik legfontosabb kérdés a gyógyszergyártóknak, hogy megtérül-e a befektetett sok millió dolláros költségük. Nem történik-e meg, hogy a kórokozók nagy része pár hónap alatt ellenálló lesz. Erre adhat választ a magyar módszer, amely megmondja a cégnek, hogy a száz-kétszáz jelölt közül melyik molekulákra érdemes fókuszálnia, melyek a legígéretesebb molekulák.
Pál Csaba elmondta, hogy az antibiotikumok természetes molekulák, amelyeket a baktériumok egymás ellen is használnak, hogy kiirtsák egymást. A kutatócsoport különböző "kémiai szabás-varrással" ezeket módosítgatja. Az ellenállóképesség kialakulása mutációk révén zajlik. Az antibiotikumok ugyanis a baktériumsejtekben lévő alrendszerhez csatlakoznak, és meggátolják a működésüket, a lehetséges mutációk pedig ezt a kötődést akadályozzák meg.
"Egyes mechanizmusok lebontják az antibiotikumokat, nem engedik bejutni, vagy akár kipumpálják a sejtből ezeket. A kórokozók aljas trükkje az úgynevezett horizontális géntranszfer jelenség, amely egy baktériumok közötti genetikai cserebere. Azaz különböző fajoktól tudnak adni-venni géneket, így rezisztenciagéneket is. Ezért nem kell mindig a nulláról felfedezniük a rezisztenciamechanizmusokat, hanem ha egy baktériumfajban kialakult, akkor rendkívül gyorsan elterjedhet más kórokozóban is" - fejtette ki a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsoport által kifejlesztett molekuláris módszer a mutációk gyakoriságának növelésével felgyorsítja a rezisztencia kialakulásának folyamatát - mondta Pál Csaba. De van egy antibiotikum-fejlesztő részlegük is, amely olyan újabb antibiotikumjelölteket dolgoz ki, amelyeknél a rezisztencia lassan vagy nem is alakul ki.
Ez is érdekelhet
Forrás: InfoRádió
Legjobban: