Eddig is ismert tény volt, hogy a beavatkozás más szexuális úton terjedő betegségek veszélyét ugyancsak mérsékli, beleértve a humán papillomavírus és a herpes simplex 2 terjedését. A mostani kutatás alkalmával azonban másfajta kórokozókat vettek górcső alá: baktériumokat.
A szakértők ezúttal összehasonlították a péniszen élő baktériumok állományát körülmetélés előtt és után. Egy évvel a beavatkozás után jelentős számbéli csökkenést lehetett megfigyelni az anaerob baktériumoknál (amelyek a korlátozott oxigén-ellátású helyeket kedvelik), valamint enyhe növekedést az aerob fajtáknál. Az eredmények az mBio című szakfolyóiratban jelentek meg.
"A baktériumállományok különbsége elsősorban az anaerob típusok drámai visszaszorulásában nyilvánult meg" - mondta a társszerzőként közreműködő Lance Price, az arizonai génkutató intézet és a George Washington Egyetem munkatársa. "Ökológiai szempontból nézve ez éppen olyan, mint visszagörgetni egy sziklát, és megfigyelni az élővilág változását. Az előbőr eltávolításával nő a terület oxigén-ellátottsága, csökken a páratartalom."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egyelőre nem ismert, hogy ez a változás miként befolyásolja a HIV-fertőzés kockázatát, de korábbi kutatások szerint a baktériumflóra hatással van a szexuális úton terjedő betegségek átvételének esélyére. Nem körülmetélt férfiak esetében több jelenlévő baktérium hozhatja működésbe az előbőr Langerhans-sejtjeit, gyengítve a vírusok elleni reakciót. Az aktivált Langerhans-sejtek még segítenek is a HIV-vírusnak az immunrendszer gyengítésében - nyilatkozta Prince, aki szerint körülmetéléssel tudatosan javítható a védekezésben szerepet játszó Langerhans-sejtek teljesítménye.
A kutató elmondta, hogy a felismerés olyan nem sebészi megoldásokhoz vezethet, amelyek megváltoztathatják a pénisz baktériumflóráját a HIV-fertőzések számának csökkentésére.
Legjobban: