"A koronavírus haragja enyhült valamelyest" - idézi a New Scientist dr. Ron Danielst, a birminghami Good Hope Kórház munkatársát, akivel a Szingapúri Nemzeti Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője, Paul Tambyah is egyetért: szerinte az új koronavírus (SARS-CoV-2) D614G elnevezésű mutációja nem annyira halálos.
Az Oxfordi Egyetemen dolgozó Jason Oak és kollégáinak vizsgálati eredményei ugyancsak a javuló tendenciát bizonyítják. A csapat kimutatta, hogy a június végi adatokhoz képest a vírus mortalitási rátája augusztus elején 55-80 százalékkal esett vissza Angliában (attól függően, hogy milyen adatokból dolgoztak a kutatók). Az augusztus 17-i héten 7 ezer fertőzöttet és 95 elhunytat regisztráltak Nagy-Britanniában, míg április első hetében a vírus több mint 7 ezer életet követelt a szigetországban, illetve 40 ezer embernek lett pozitív a koronavírustesztje.
Mi állhat a háttérben?
Oke hangsúlyozta: a pozitív változás nemcsak Nagy-Britanniában figyelhető meg, hanem egész Európában. A miértek ugyanakkor egyelőre nem világosak a szakemberek számára. Az adatokból az látszik, hogy Angliában jóval több a fiatal fertőzött most, mint tavasszal: augusztus 10-16. között például a legtöbb beteg a 15-44 év közötti korosztályból került ki. És bár tény, hogy a koronavírus-fertőzés annál veszélyesebb, minél korosabb valaki, Oke úgy véli, ez az egyetlen tényező önmagában nem magyarázza a halálesetek számának csökkenését. Továbbra is sok az idős fertőzött, szögezte le.
Egyes szakértők úgy érvelnek, azért kevésbé halálos most a COVID-19 , mert a kórházakban - tanulva a tavasszal történtekből - sokkal hatékonyabban el tudják látni a fertőzötteket. Paul Tambyah pedig a D614G mutáció terjedésében látja a megoldás kulcsát, amellyel egy időben néhány országban elkezdett csökkenni a halálozási arány. Ez azt jelentheti, hogy az említett változat ugyan fertőzőbb, de nem annyira halálos. Más kutatások is arra az eredményre jutottak egyébként, hogy a D614G variáns fertőzőbb lehet, ugyanakkor azt egyelőre nem sikerült bebizonyítani, hogy valóban kevesebb áldozatot követelne.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A koronavírus-járvány alatt alig volt koraszülés, de vajon miért? Olvassa el az nlc.hu cikkét a részletekért.
Legjobban: