A májsejtekből kiinduló rosszindulatú daganat egy viszonylag ritkább kórkép, ám annál veszélyesebb. Az elsődleges májdaganatok rendszerint gyorsan növekednek, ráadásul a szerv erőteljes vérellátása miatt könnyen adnak áttétet. Megfelelő kezelés nélkül a kórkép néhány hónap alatt előidézheti az érintett beteg halálát. Mivel a májráknak korai stádiumban nincsenek jellegzetes tünetei, tehát nehezen fedezhető fel időben, ezért érdemes inkább a megelőzésre helyezni minél nagyobb hangsúlyt. Ebben sokat segít, ha odafigyelünk a két leggyakoribb kiváltó okra, azaz a túlzott alkoholfogyasztásra és a hepatitisre.
Mennyi alkoholt ihatunk meg veszélytelenül?
A problémát ugyanis az esetek többségében májzsugorodás idézi elő. Ezt a krónikus, visszafordíthatatlan betegséget a máj szerkezetének gyulladások nyomán képződő, kötőszövetes-heges átépülése és a szerv kóros működés jellemzi. A rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztók 5-10 százalékánál alakul ki alkoholos májkárosodás, lévén, hogy ez a szerv felelős a szervezet számára mérgező anyagok, így például az alkohol lebontásáért, kapacitása viszont véges. Kezdetben nagy mennyiségű zsír halmozódik fel a májban, amely bár alkoholmentes diéta mellett ilyenkor még képes a regenerálódásra, ám további jelentős italfogyasztás hatására fokozatosan kialakul a cirrózis, avagy májzsugor.
Az alkoholos májkárosodást természetesen az alkoholbevitel mérséklésével lehet elkerülni. Néhány év alatt napi 80 gramm alkohol májgyulladást, napi 160 gramm pedig májzsugorodást okozhat, ami nem is olyan sok, ha figyelembe vesszük, hogy egy doboz sör vagy két deciliter bor nagyjából 20 gramm alkoholt tartalmaz. A napi alkoholfogyasztásnak férfiak esetén nem lenne szabad tartósan napi 50-60 gramm fölé, nők esetében pedig 20 gramm fölé emelkednie.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Fertőzések okozta májgyulladás
Szintén gyakran vezet cirrózishoz a vírusos eredetű hepatitis, amelyet a májgyulladást okozó vírustörzstől függően jelölünk A, B, C, D, E és G betűvel. A legtöbb szó mindazonáltal a hepatitis B és hepatitis C betegségről esik, nem véletlenül, ugyanis ezek meglehetősen elterjedtek, egyben könnyen krónikussá is válhatnak.
A hepatitis B az esetek többségében akut májgyulladást jelent, átlagosan minden tizedik fertőzöttnél azonban krónikus formában jelentkezik a probléma. A világon több százmillió fertőzöttet tartanak nyilván, ugyanakkor az aktív védőoltásnak hála Európában, így Magyarországon is egy százalék alatt van a fertőzöttek aránya. A védőoltás nem kötelező, de gyógyszertárakban receptre beszerezhető.
Új fertőzések általában az intravénás droghasználók és a homoszexuális együttlétet folytatók között alakulnak ki, de azok is fokozottan veszélyeztetettek, akik szexuális életüket nem a monogámia jegyében élik. Fontos, hogy a fertőzött várandós nők megfertőzik a gyermeküket is, akiknél az esetek túlnyomó többségében idült májgyulladás jön létre. Érdemes megjegyezni, hogy a hepatitis B ritkán felülfertőződhet hepatitis D-vel is, ezáltal pedig súlyosabb lefolyásúvá válik a betegség.
Főként vérrel terjed a hepatitis C vírusa, így a betegek jelentős része a tűt használó kábítószeresek közül kerül ki. Ritkán egyéb testnedvek, így sperma vagy anyatej révén is átkerülhet a fertőzés egyik emberről a másikra. Magyarországon mintegy 100 ezer ember fertőzött, sokan viszont nem is tudnak róla, mivel az esetek túlnyomó többségében fellépő krónikus májgyulladás enyhe, általános tünetekkel jelentkezik csupán. Védőoltás egyelőre nem létezik a vírus ellen, de öröm az ürömben, hogy a hepatitis C-t mára képes gyógyítani az orvostudomány.
A májrák kialakulásában további kockázati tényezőt jelent a vasanyagcsere zavarát jelentő hemokromatózis , a tartósan fennálló androgén- és ösztrogénkezelés, valamint az alfa1-antitripszin nevű fehérje hiánya, aminek hátterében genetikai okok állnak.
Legjobban: