A "hepatitis" szó a görög "hepar" és a gyulladást jelentő "-itis" tagokból áll, és szó szerint májgyulladást jelent. A hepatitis B a leghosszabb lappangási idejű fertőző májgyulladás. A heveny betegség rendszerint három hónappal a fertőződés után alakul ki, de akár fél év is lehet a betegség kialakulásáig eltelő idő. Az esetek egy részében akut májgyulladás formájában zajlik le a fertőzés, a többi esetben viszont heveny gyulladás nincs és eleve krónikus formában indul a gyulladás, ezekben az esetekben a tünetmentes beteg nincs tudatában betegségének és fertőzőképességének. Akut gyulladást is követhet krónikus hepatitis.
Több százmillió fertőzött
Szerte a világon mintegy 300-350 millió krónikus hepatitis B fertőzött ember él, ezzel ez a betegség a világon a legelterjedtebb veszélyes fertőző megbetegedés. Főként Ázsiában és egyes afrikai területeken fordul elő nagy számban, de a világ népességének csaknem harmadában kimutatható a lezajlott vírusfertőzés nyomán termelődött hepatitis B vírus (HBV) elleni antitest. Az 1960-as évek óta lehet kimutatni a hepatitis B vírust a vérből, míg aktív védőoltás 1981 óta áll rendelkezésünkre. Az oltás bevezetésének köszönhetően az amerikai kontinensen és Európában a fertőzöttek száma 1 százalékra vagy az alá csökkent. Nálunk a védőoltásoknak és a jó higiénés körülményeknek köszönhetően alacsony az új fertőzöttek aránya.
A hepatitis C mellett a B vírus a krónikus májbetegségek, májzsugor és májrák legfőbb okozója.
A hepatitis B fertőzés Magyarországon
Hazánkban évente mintegy 50-60 új fertőzést jelentenek, de ezeken felül előfordulhatnak fel nem ismert fertőzések is. A vírushordozók aránya fél százalék, ami európai átlagban is szerencsésen alacsonynak számít. Az új fertőzések elsősorban az intravénás kábítószeresek és a homoszexuális kapcsolatot létesítők köréből kerülnek ki, de nem ritka a heteroszexuális átvitel sem, főleg az oltatlan prostituáltak által. Véletlen fertőzés is előfordul, fertőzött egyén vérével, testnedveivel történő érintkezéssel, például küzdősportot űzők, egészségügyi dolgozók, elsősegélyt nyújtók, katonák között. A második világháború idején gyakori volt a vérrel való átvitel is műtétek, injekciós kezelések során.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magyarországon 1999 óta oltanak rendszeresen 14 éves életkorban, tehát az 1985 előtt születettek fogékonyak a fertőzésre. Mivel a terhes nőket szűrik, az anyáról a magzatra történő átvitel a megszületett gyermek oltásával, illetve az anya kezelésével megelőzhető, így a gyermekek között alig fordul elő a betegség, illetve ennek átvitele.
Veszélyes és ellenálló vírus
A kórokozó egy parányi, körülbelül 42 nanométer átmérőjű DNS-vírus, amely képes beépíteni örökítőanyagát a gazdasejtekként használt májsejtek DNS-ébe. Ennél fogva, ha a fertőzés egyszer megtörtént, akkor a vírus már nem tüntethető el a szervezetből, a lezajlott akut májgyulladás után is sokszor ott marad rejtve a májsejtekben. E nyugalmi állapotból az immunrendszer működésének gyengülésekor újból aktiválódni tud. A vírus reaktiválódása a májsejtekből, és így a betegség kiújulása azonban szerencsére elég ritka, jobbára csak más betegségek kezelésekor adott erős immunszupresszáns szerek adásakor fordul elő.
A vírus további kellemetlen tulajdonsága, hogy örökítőanyagának úgynevezett variábilis (változékony) régiója révén szaporodásakor számos változata képződik, amelyek közül akadhat olyan, ami a vírusellenes (antivirális) kezelésnek is ellenáll.
A hepatitis B vírus nagyon erősen fertőző, mivel a fertőzött ember vérének egyetlen milliliterében akár több millió vírusrészecske is található. Ilyenkor a vizelet, a nyál, a sperma és az anyatej is tartalmazhat vírusokat, ezáltal fertőzhet is. Vérrel szennyezett eszközökön a beszáradt vérben is hetekig fertőzőképes.
Így kaphatjuk el
A kórokozó főként vér útján, és kisebb-nagyobb hámsérüléseken keresztül jut be a szervezetbe. Korábban vérátömlesztés által is történt fertőzés, de ez ma már ez a vér és vérkészítmények szűrése következtében csaknem kizárt, esélye ma Magyarországon kevesebb, mint 1:15000. Az egyszer használatos tűk, fecskendők és műszerek bevezetésével a kórházi fertőzések veszélye is gyakorlatilag megszűnt.
Droghasználók betegsége?
Problémát jelenthet viszont az azonos tűt használó, oltatlan intravénás kábítószer-élvezők körében. A közös tű használatával a fertőződés esélye a hordozóban meglévő víruskoncentrációtól függően 10-100 százalék közötti. Veszélyesek lehetnek a nem kellően tisztán tartott akupunktúrás és tetováló eszközök, a közös manikűrkészlet, borotva, fogkefe használata.
Nemi úton is fertőz a hepatitis B
A vírus nemi úton is fertőzhet, mert apró nyálkahártya-sérüléseken keresztül a kórokozó bekerülhet a véráramba. Emiatt fokozott veszélynek vannak kitéve, akik nem monogám párkapcsolatban élnek. A fertőzöttek közvetlen családtagjai közül a házastársak a nemi kapcsolat miatt veszélyeztetettek, illetve bárki akkor, ha nem ügyelnek a személyes higiéniára, a külön tisztálkodási eszközök használatára. Minden családtagot, illetve az egy háztartásban élőket oltani kell!
A fertőzött anya megfertőzheti megszülető gyermekét is. Ez a fajta fertőzés a nagy átfertőzöttségi arányú ázsiai lakosság körében jellemző, ha szűrést és oltást nem alkalmaznak. Az újszülött fertőzése vírushordozó anya szülése során fordul elő, és az esetek 90 százalékában krónikus májgyulladás alakul ki a gyermekben.
A heveny májgyulladás hepatitis B esetén
A felnőtt betegek kb. egyharmadában 1-6 hónapos lappangási idő után az akut májgyulladás klasszikus tünetei jelentkeznek: a szemfehérje és a bőr sárgasága, sötétsárgára váltó vizelet, világos széklet, végtagfájdalmak, étvágytalanság, hasfájás, rosszullét, hányás, hasmenés.
Az akut hepatitis B fertőzés általában lassan, több hét alatt, de meggyógyulhat, ilyenkor a fertőzés után a lezajlott betegségre csak a vérszérumból kimutatatható ellenanyagok utalnak. A heveny májgyulladás azonban nem mindig gyógyul meg, hanem - felnőttkorban 5-10 százalékban - idült fertőzésbe megy át.
Az akut hepatitis szövődményeként olykor véralvadási zavar, agykárosodás (enkefalopátia) jöhet létre, melyek a halálhoz vezető májelégtelenségig fajulhatnak. A májelégtelenség kialakulásakor az idejében elvégzett májátültetés mentheti meg a beteget.
Van, aki nem is tud a fertőzésről
A fertőzöttek körülbelül kétharmadában a betegség heveny tünetek nélkül zajlik, így minden további nélkül észrevétlen maradhat. Más esetekben a heveny fertőzés lezajlása után az érintett fáradékonyságról panaszkodik, és csak a vérszérumból kimutatható transzamináz májenzim-értékek (GPT, GOT) és a víruskimutatási vizsgálatok utalnak a még mindig zajló fertőzésre.
Általánosságban akkor beszélhetünk krónikus hepatitis B-ről, ha a májgyulladás több mint hat hónapon át fennáll, és a vérből a vírusantigének, illetve a vírus DNS kimutathatók.
Apró panaszok és súlyos szövődmények
A máj idült gyulladását hepatitis B esetében olykor ízületi gyulladás, máskor érgyulladás, míg másokban hasi panaszok kísérik. Számos esetben a májgyulladásra "góckeresés" közben lelnek rá. A krónikus májgyulladások nagy része idővel rosszabbodik, míg végül májzsugor fejlődhet ki. A másik rettegett szövődmény a máj rákos elfajulása, karcinómája. A kialakult májrákok 60-80 százalékának hátterében hepatitis fertőzések húzódnak meg.
További információk a Májbetegekért Alapítvány honlapján .
Van, aki vírushordozó, de nem beteg
A hepatitis B fertőzés olyan formája is ismert, melyben nincs májgyulladás, de a vírus a vérből kimutatható. Ilyenkor is rendszeres ellenőrzés szükséges azonban amiatt, mert a májdaganatok bennük is kissé gyakoribbak, továbbá fellángolás (májgyulladás) később kialakulhat.
Nem százszázalékos gyógymódok
Akut (heveny) májgyulladás esetén az orvos legtöbbször csak ágynyugalmat ír elő, valamint vitamin- és kalóriadús, könnyen emészthető, zsírszegény táplálkozást javasol. A heveny betegség legtöbbször hosszú hetek alatt, de meggyógyul. Az akut fertőzés lecsengését a vérből a vírusantigének eltűnése és az antitestek megjelenése jelzi. Májelégtelenség, illetve -kóma kialakulásakor csak sürgős májtranszplantáció segíthet.
Ez is érdekelhet
A krónikus (idült) májgyulladás kezelése speciális szakrendeléseken úgynevezett hepatitis-centrumokban történik. A centrumok listája megtalálható a Májbetegekért Alapítvány honlapján . A kezelésre két egészen különböző hatásmechanizmusú gyógyszerféleséget alkalmaznak. Az egyik az immunrendszer stimulációja útján fejti ki hatását. Ez az esetek kisebb részében bár, de tartós eredményt ér el: a szervezetben védő ellenanyagok jelennek meg. A kezelés másik formája a direkt vírusellenes szerek alkalmazása. Ezek szinte minden betegben hatékonyak, de a kezelést hosszú éveken át folytatni kell, a gyógyszer elhagyásakor a májgyulladás fellángolhat.
Legjobban: