Zwickaut a magyarok leginkább a Trabant-gyárról ismerhetik, de ezúttal az autózás csak mellékes szerepet játszik történetünkben. Kocsijából kiszállva, tántorogva érkezett ugyanis a németországi Zwickauban a sürgősségi ellátásra egy férfi. Tünetei még napok múlva is alkoholelvonásra utaltak. Ám a beteg nem volt alkoholista, s minthogy nem ismerték fel valódi betegségét, időközben életveszélyes állapotba került - számolt be az esetről a német Spiegel Online .
Pénteken még az irodában volt, szombat délelőtt a feleségével dolgozott a kertben, aztán hirtelen erős fejfájás lett úrrá rajta. A hatvanéves férfi nyaka is iszonyatosan fájni kezdett, így az elviselhetetlen kínok miatt a házaspár a sürgősségi ellátásra sietett. A férfi maga vezetett a klinikáig, de néhányszor a feleségnek kellett megfognia a kormányt, nehogy baleset történjen. A férfi furcsa grimaszokat vágott, és koordinálatlan karmozgásokat produkált - így mesélte a feleség az orvosoknak. Végül a férfi úgy botorkált be a kórházba, mintha részeg lenne.
Az esetről a Jénai Egyetemi Klinikához tartozó orvoscsoport - melyet Konrad Reinhart vezetett - számol be a Der Anästhesist című szakfolyóiratban, a publikációt azonban a német hetilap, a Der Spiegel internetes kiadása is megkapta a közlés előtt. A hatvanéves férfi a rosszullét előtt egészséges volt, nem szedett gyógyszereket, ritkán ivott alkoholt, és két évvel korábban felhagyott a dohányzással is. Az orvosok megállapították, hogy a beteg nyaka megmerevedett, ami agyhártyagyulladásra is utalhatott. Ezt baktérium vagy vírus is okozhatja.
A férfinek magas láza is volt: 39,6 fok. Az orvosok vért, sőt a liquorból, azaz az agy-gerincvelői folyadékból is mintát vettek a további vizsgálatokhoz. A magas fehérvérsejt-szint mindkét folyadékban arra utalt, hogy fertőzésről van szó. Az agyhártyagyulladás gyanúja - ez akut vészhelyzetnek minősül - miatt a férfi kétféle antibiotikumot és egy olyan szert kapott, amely a vírusok terjedését gátolja. A beteg lázát is megpróbálták csillapítani, s a sürgősségi ellátásról a neurológiára küldték át a pácienst.
Ám a beteg állapota egyre csak romlott. A következő nap a láza elérte a 40 fokot. Hol álmos, hol zavart és agresszív volt. Már beszélni sem tudott rendesen, és egyre nyugtalanabb lett: karjai és lábai koordinálatlanul mozogtak, maga körül kezdett csapkodni, ha valaki közeledett hozzá. A neurológus arra gyanakodott, hogy az agyhártyagyulladás mellett alkoholelvonási tünetei voltak a betegnek. Annak ellenére, hogy a betegfelvételkor kiderült: a páciens csak ritkán iszik alkoholt.
A 60 éves férfi légzésszáma egyre emelkedett, a túl gyors légzést szintén a delíriumos állapotnak tudták be, azaz továbbra is elvonási tüneteket feltételeztek. Minthogy a neurológián nem tudtak vele mit kezdeni, az ideggyógyász az intenzív ellátásra szakosodott orvos segítségét kérte. Az ő diagnózisa eltért az addig tevékenykedő kollégáiétól. Szerinte szepszisről volt szó, vagyis vérmérgezésről. (Erről a betegségről részletesen itt olvashat .) Ez életveszélyes állapothoz vezethet, hiszen ilyenkor a kórokozók az egész testben elterjednek. Az immunrendszer megpróbál küzdeni ellenük, de egyes szervek időlegesen működésképtelenné válhatnak mindeközben.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Szepszis: az egyik vezető halálok
Bármennyire is ritkának tűnik, a szepszis 69 ezer ember életét követelte Németországban csak a 2014-es évben, 300 ezer eset közül. A halálozás (moralitás) tehát rendkívül magas, s az egyik vezető halálozási oknak is számít a vérmérgezés Németországban az ottani Sepsis-Stiftung (Szepszis Alapítvány) szerint. Az aktuális magyar helyzetről nem tudni pontos adatokat, de bő egy évtizeddel ezelőtt a mortalitási statisztikákban a gyakoribb esetek közé tartozott a vérmérgezés.
Visszatérve a rejtélyes betegre, a vérnyomása csökkenni kezdett, amit az orvosok a kezdődő sokkos állapotnak tudtak be. A veséi is kezdtek egyre rosszabbul működni. Ekkor intenzív osztályra vitték át a beteget, intubálták és lélegeztették. További antibiotikumot kapott, és többféle beavatkozással stabilizálták a vérkeringését. A vér- és liqourvizsgálat kimutatta, hogy Listeria monocytogenes nevű kórokozóval fertőződött meg. Ez liszteriózist okoz, hazánkban ritkán (évente 10-20 esetben) fordul elő. Az orvosoknak ekkor már valamivel könnyebb dolguk volt: az antibiotikumok adagolását ennek megfelelően állították át. A liszteriózist okozó baktériumok általában szennyezett élelmiszerrel (tej, hús, nyers gyümölcs és saláták fogyasztása révén) kerülnek az ember szervezetébe.
Az esetet leíró orvosok felhívták a figyelmet, hogy noha a betegfelvételkor már tudható volt, hogy nem fogyaszt alkoholt a hatvanéves férfi, mégis alkoholelvonásra gyanakodtak sokáig kollégáik. Az esetet leíró specialista szerint a további halogatás, az intenzív ellátás további csúszása a beteg életét veszélyeztette volna. (Szepszis esetén óránként két százalékkal romlik a túlélés esélye, ha nem a megfelelő kezelést kapja a beteg.) Szerencsére a férfi kezelése ugyan késve, de még időben elkezdődött. Összesen öt napig kellett mesterségesen lélegeztetni, tíz nap múlva hagyhatta el az intenzív osztályt. Bár mozgása és tevékenysége némileg lelassult, jelenleg egészséges az esetről beszámoló tanulmány szerint.
Legjobban: