Több társadalmi csoport, szervezet is tiltakozását fejezi ki napjainkban is a génmanipuláció ellen. Lehetséges azonban, hogy a különböző allergiás megbetegedésektől szenvedők számára mégis ez jelenti a megoldást?
A Genetikailag Módosított Szervezetek létrehozása során a genetikai információk megváltoztatása megy végbe, a célból, hogy a termékek bizonyos tulajdonságait módosítsák. Az úgynevezett első generációs GM-növényekbe olyan, más szervezetekből származó géneket építenek, amelyek gyomirtószer-tűrő vagy rovarellenálló képességet kölcsönöznek a fajtáknak.
A második generáció vírusellenálló vagy módosított beltartalmú (például több vitamint termelő) fajtákat, a harmadik generáció hideg-, és szárazságtűrő fajtákat, a negyedik generáció gyógyszer-, és enzimtermelő fajtákat jelent.
Napjainkban számos olyan termék létezik már, mely genetikai módosítással készült. Ilyen például a szójabab, mely ezáltal olyan vegyületet állít elő, mely távol tartja a rovarokat, így csökkenti a növényvédőszerek használatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A paradicsomok esetében a génmanipuláció célja az eltarthatósági idő, illetve a hidegtűrő képesség növelése volt. A burgonyafélék esetében szintén a vegyi rovarírtó szerek használatának csökkentése, illetve a hidegtűrő képesség növelése.
A repcét, a kukoricát és a gyapotot sem kerülte el a génmódosítás, itt szintén a rovarírtók, illetve a gyomírtószerek használatának csökkentése volt a cél. A rizs esetében pedig a kutatók egy nagyobb szárazságtűrő képességgel bíró faj kifejlesztésére törekedtek.
Az Egyesült Államokkal ellentétben az Európai Unió országaiban a génmódosított termékeken előírás a megkülönböztető jelzés használata. A pontos összetevők, illetve a módosítás tényének feltüntetése különösen fontos az ételallergiáktól szenvedő egyének esetében.
A génmanipulált élelmiszereknél gyakran vetődik fel a kérdés, vajon a módosítások nem vezetnek-e eddig ismeretlen fehérjék bevezetéséhez, ezáltal az adott termék allergizáló hatását okozva. Ez okból a génmódosított szójabab és kukorica fokozott ellenőrzésnek van alávetve.
A következőkben arra keressük a választ, vajon áldás, vagy átok-e a génmódosítás az allergiától, asztmától szenvedők számára.
A cikkel kapcsolatban érdeklődjön bővebben a Budai Allergiaközpontban.web: www.allergiakozpont.huemail: info@allergiakozpont.hu
tel: 06 30 6319309
Ez is érdekelhet
A hír alapjául a "Genetically Modified Foods" cikk szolgált.
Legjobban: