A néma gyilkosnak minősített rizikótényezők megelőzése éppen olyan fontos, mint a gyógyításuk.
Ülünk, hízogatunk, cigizgetünk, és így rontunk el lassan mindent - fogalmazta meg velősen az életmódra vonatkozó kritikáját dr. Szabó Zoltán belgyógyász adjunktus a kardiovaszkuláris betegségekkel foglalkozó dunaújvárosi konferencián a minap. Az ismeretterjesztésre, az életmódbeli változásokra fókuszáló szakmai rendezvény a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Kht. és a Magyar Természettudományi Társulat szervezésében jött létre.
Közismert tény, hogy Magyarországon minden második ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, továbbá az európai toplistán még mindig elsők vagyunk szívhalálozásban, éppen ezért a szakemberek fontosnak tartják a primer prevenciót, vagyis az egészségnevelést, mondta többek között köszöntőjében dr. Máté-Kasza László , a dunaújvárosi kórház főigazgatója. Az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek átadásával az egészség megtartása tudatos egyéni ambícióvá válhat, ami nagyban segítené a betegség megelőzését, s ezzel hosszabb távon nemcsak a várható élettartamot emeli, hanem az ijesztő gazdasági következményeket is mérsékelni tudja a főigazgató szerint.
A főbb témák között a rizikótényezők - a néma gyilkosnak minősített magas vérnyomás és a cukorbetegség - kialakulása, gyógyításának, megelőzésének lehetőségei szerepeltek. A magas vérzsírszint és az elhízás, valamint az infarktus kapcsolatát vizsgálta dr. Birkás Gábor , a dunaújvárosi kórház belgyógyász szakorvosa. A szív- és érrendszeri betegségekhez az érelmeszesedésen keresztül vezet az út, de ez az út rizikófaktorokkal van kikövezve: a kor, a nem, az örökletes hajlamok nem befolyásolhatók; ugyanakkor a magas vérnyomás, cukorbetegség, dohányzás, magas koleszterinszint, elhízás és a mozgáshiány igen.
A rizikótényezők közül a koleszterin szerepét vizsgálta, amely sejtek pótolhatatlan alkotóeleme. Kitért arra, hogy a vérkeringésben két különböző koleszterinszállító anyag létezik: a "rossz" LDL-szállító a koleszterint a májból a szervezetbe transzportálja, míg a "jó" HDL-szállító a fölösleges koleszterint visszaszállítja. Ha túl sok LDL van a vérkeringésben, a vele együtt "közlekedő" "rossz" koleszterin lerakódik az erekben. A lipidprofil megállapítása nem nélkülözheti a triglicerid mérését, annak érdekében, hogy láthatóvá váljék, a szervezet miként dolgozza fel a zsírokat. Az orvostudomány célértékeket határoz meg, amelyekhez viszonyítva kiszűrhetők a kóros elváltozások: az összkoleszterin 5,2 mmol/l felett, a triglycerid 1,7 mmol/l felett, a HDL-koleszterin 1 mmol/l alatt kezelést igényel. Magyarországon az összkoleszterin átlagérték 5,7, a természeti népeknél 3.
Az érelmeszesedés évtizedek alatt megy végbe, azonban nemcsak megállítható, de valamelyest vissza is fordítható folyamat.
Ha azonban nem sikerül leállítani, egy sérülés elindíthatja a véralvadás folyamatát, majd a képződött vérrög elzárja az utat, és szív-, agyi illetve agyi infarktust vált ki. Az infarktus természetesen soktényezős betegség, vagyis kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni, ám több mint kétszázezer beteg adatainak feldolgozása is bizonyítja, hogy a koleszterincsökkentésnek nagyon jelentős szerepe van a halálozás csökkentésében, tehát életeket lehet menteni.
A csökkentésben a gyógyszeres terápia mellett mi magunk is sokat tehetünk az életmódunk változtatásával: kiemelten fontos a napi rendszeres, pulzust emelő mozgás, a mediterrán diéta - növényi zsiradékok, különösen olívaolaj, halak fogyasztása az omega3 zsírsav miatt, növényi rostok, kevés tojás, tojásmentes durumtészta, alacsony zsírtartalmú tejek, stb. -, a dohányzás elhagyása, a súlyfeleslegtől való megszabadulás. Ez utóbbihoz például iránymutató a testtömegindex mérése, amely akár az interneten is számos helyen megtalálható. A derékméret is árulkodó (férfiaknál 102, nőknél 88 centiméter fölött ajánlott odafigyelni), az úgynevezett "alma" alkat is figyelmezető jel. Ha a vérnyomásunk tartósan (napokon át) meghaladja a 140/90 Hgmm-t, már hipertóniáról beszélhetünk, a vércukor szintje pedig 6,1 mmol/l alatt számít jónak.
Egyes szakirodalmak szerint az, hogy valaki egészséges vagy sem, 15 százalékban az egészségügyi ellátáson és 85 százalékban egyéb tényezőkön - mint a prevenció, az életmód és a szociális körülmény - múlik.