Hazánkban minden harmadik-negyedik ember alvászavarban szenved, amivel nem szabad együtt élni. A kezeletlen, krónikus alvászavar ugyanis elősegítheti egyes betegségek kialakulását, illetve súlyosbíthatja a meglévőket: depressziót, hipertóniát, agyér- és szív-, valamint érrendszeri betegségeket.
Szervezetünknek szüksége van a kielégítő mennyiségű és jó minőségű alvásra. A tartós alváshiány ugyanis megbosszulja magát: az álmatlan ember nappal ingerlékeny lesz, koncentrálóképessége, figyelme csökken, munkahelyén kevésbé tud teljesíteni. Súlyosabb esetben hangulatzavar, depresszió jelentkezik. A mély alvásstádiumok hiánya fokozza a gyomorfekély, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívritmuszavarok kialakulásának rizikóját.
Több mint 80-féle alvászavart ismerünk - tájékoztatta lapunkat Csiba László, a Debreceni Egyetem neurológusprofesszora. Az alvászavarok nagy része átmeneti, azaz kevesebb mint egy hónapig tart, és jó részük valamilyen szituációhoz, többnyire stresszes élethelyzethez köthető. A debreceni Neurológiai Klinika alváslaboratóriumában - az egyik legkorszerűbb ilyen jellegű akkreditált hazai intézményben - évente 1500 beteg nappali és 850 beteg éjszakai alvásvizsgálata történik. Az alvászavar okait és a következményeket egyaránt keresik.
Az alváshoz kapcsolódó légzészavarok legszembetűnőbb tünete például a horkolás - átlagosan a férfiak 40 százaléka, a nők 25 százaléka horkol. (Ez a jelenség az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb lesz. A nőknél a menopauza után válik gyakoribbá.) A horkolás 2-4 százalékban súlyos légzéskimaradásokkal és éjszakai oxigénhiányos periódusokkal jár. Az oxigénhiányos állapotok két nagy oxigénfelhasználó szervünket viselik meg a leginkább, az agyunkat és a szívünket.
Csiba professzor szerint az alvászavarok kezelése segíthet olyan súlyos betegségek megelőzésében, mint a stroke. Az országban évente 50 ezer akut stroke-beteget kezelnek, de például 2006-ben csak 195 vérrögoldó kezelés történt, ami elenyészően kevés. Mivel nincs elég neurológus a kis kórházakban, ezért a TeleStroke intézményét kellene fejleszteni, ami azt jelenti, hogy videokonferencia-kapcsolatot kell létesíteni az éjjel-nappali neurológiai ügyeletet biztosító nagy stroke-központok és a CT-vel rendelkező kisebb kórházak között. A vérrögoldó kezelésről a videokonferencia alapján a nagy kórház orvosa döntene.
A neurológusprofesszor szerint a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok és az alsó végtagi érszűkület gyökere közös: az érelmeszesedés. Ugyanakkor ma Magyarországon a három nagy betegség valamelyikén átesett beteg vagy a kardiológushoz, vagy a neurológushoz, vagy az érsebészhez jár gondozásra. Ezek a szakrendelések egymás gyógyszerezéséről nem tudnak, a gondozások nincsenek összehangolva. Csiba professzor szerint logikus, hogy ezeket a nagy kórházakon belül helyezzék egymás mellé, és harmonizálják működésüket, illetve közös adatbázist vezessenek be. Az ötletet a Belgyógyászati, a Kardiológiai és a Neurológiai Szakmai Kollégium egységesen támogatta, a nagy megyei és budapesti kórházak főigazgatói is a koncepció mellé álltak. Az országos program ötlete már a minisztériumnál van.
Ez is érdekelhet
A szakemberek azt remélik, hogy a szaktárca hamar felkarolja a komplex kezelés ötletét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: