A csukló - vagy kéztő - alagútszindrómája olyan probléma, amely a fejlett és fejlődő világban már régebben is népbetegségnek számított. Az angol név kezdőbetűi után CTS-nek (carpal tunel syndrome) rövidített tünetegyüttest monoton, ismétlődő terhelés váltja ki.
Tipikusan ilyen a számítógépes munka, ezért a munkahelyi számítógép-használat terjedésével folyamatosan romlanak a statisztikák.
Okok és tünetek
Mint neve is jelzi, nem egységes betegségről van szó, hanem olyan problémákról, amelyek hasonló tünetekben nyilvánulnak meg. Ezeknek a komplikációknak közös jellemzője, hogy a tenyér középső részét ellátó ideg - latinul nervus medianus - feszülését vagy elszorítását okozzák. Normális körülmények között ez továbbítja az agyba a tenyérből és az ujjakból származó ingereket, és ennek a kommunikációs csatornának a beszűkülése különböző zavarokban nyilvánulhat meg.
A kéztő ismétlődő terhelése mellett az alapvetően mozgásszervi eredetű problémát számos más betegség vagy állapot is befolyásolhatja; ilyenek például a cukorbetegség, a reumás rendszerbetegségek, a pajzsmirigyproblémák vagy a terhesség. Irodai környezetben a számítógépes munka önálló okként, illetve a már fennálló CTS-t súlyosbító tényezőként szerepelhet.
A tünetek változatosak lehetnek: érzéketlenség, zsibbadás, viszketés, fájdalom, bármelyik vagy több ujj együttes gyengesége, és ezek kombinációi.
Kezdetben csak átmeneti kellemetlenségről van szó, de a súlyosabb esetekben előfordul, hogy a fájdalom éjszaka is jelentkezik, és felébreszti a beteget. A kiváltó tevékenység erőltetett folytatásától a helyzet csak romlik. A számítógép használata mellett ilyen lehet az autóvezetés, a kertészkedés, de még a takarítói munkakör is.
Bizonyos jelek arra utalhatnak, hogy nem CTS-ről van szó; az alkarban és a felkarban, illetve a vállakban jelentkező fájdalom vagy a kar felemelésekor rosszabbodó tünetek esetén inkább más betegségre kell gondolni - ami persze elfedheti a létező CTS tüneteit.
Megelőzés és kezelés
A tünetegyüttes első jelentkezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy fel kell hagyni a kiváltó tevékenységgel. A CTS teljes kifejlődése szerencsére ennél egyszerűbben is megelőzhető: mindössze arról van szó, hogy az adott munkát korrekt körülmények között kell végezni, azaz be kell tartani az egér, a billentyűzet és más eszközök egészséges használatára vonatkozó szabályokat.
A kezelés már kicsit bonyolultabb, hiszen először is tisztázni kell azokat az viszonyokat, amelyek a helyzetet ronthatják vagy más betegségekkel tarkíthatják a képet. Tudnunk kell azt is, hogy a megfelelő lépések elmulasztásakor a probléma visszatérhet vagy súlyosbodhat.
A diagnózis felállítása és a kiváltó ok felderítése általában nem ütközik komolyabb nehézségbe, és ez fél siker lehet a kezelésben is, hiszen ezekből egyenesen következik az is, hogy mit kell megváltoztatni. Szerencsére többnyire néhány egyszerű intézkedéssel meg lehet szüntetni a panaszokat:
- Meg kell változtatni a jelenséget kiváltó eszköz - egér, billentyűzet, stb. - használatának a módját.
- Éjszakára - tehát nem nappal, és nem munka közben - olyan csuklószorítót kell felhelyezni, amely nem túl szoros és nem akadályozza a vérkeringést.
- Végezzünk speciális gyakorlatokat - erre általában elég 1-2 , legfeljebb 10 perc a munka megkezdése előtt, esetleg néhányszor közben is. Az alábbi mozdulatsor elképesztően jó hatásfokúnak bizonyult - egyszer végrehajtva is órákra csökkentheti a tüneteket:
1) kinyújtott ujjakkal lassan hajlítsuk csuklóból a kézhát felé a kézfejünket, és tartsuk meg a véghelyzetben 10 másodpercig;
2) egyenes csuklóval, lefelé néző tenyérrel terpesszük szét a nyújtott ujjainkat, és tartsuk így 10 másodpercig;
3) zárjuk ökölbe a kezünket és tartsuk szorosan ebben a helyzetben 10 másodpercig;
4) hajtsuk végre felfelé néző tenyérrel a második gyakorlatot.
A súlyosabb, visszatérő problémáknál szóba jön még a szteroidok helyi - injekciós - alkalmazása, de a makacs, az eddig felsorolt beavatkozásokra nem reagáló vagy az állandósult eseteket műtéttel kell megoldani.
Forduljunk orvoshoz!
CTS gyanúja esetén érdemes orvoshoz fordulni! A probléma elsősorban a különböző szakorvosok - üzemorvos, kézsebész, reumatológus, ideggyógyász - hatáskörébe tartozik. Azért hozzájuk, mert - noha általában könnyű felismerni a tüneteket és azonosítani a kiváltó okokat - a bonyolultabb eseteknél speciális ingervezetési és izomingerelhetőségi vizsgálatokra lehet szükség, amelyeknek a feltételei csak a szakrendelőkben adottak.
dr. Kelemen László
cegegeszseg.origo.hu
(2008.01.18. 09:49)