Súlyponti kórházak és klinikák is csoportos leépítésre kényszerülnek. Az elmúlt napokban egyre több helyen jelentették be, júliustól válnak meg orvosaiktól és az ápolóktól, mert akkor még a leépítésekkel járó költségeket az állam kifizeti.
Sebészek, szülészek, fül-orr-gégészek, belgyógyászok százai és ápolók ezrei veszíthetik el nyáron állásukat. A kórházbezárások és az ágyszámleépítések - és így a finanszírozás csökkenése - miatt országosan mintegy 1500 orvos és 6000 szakdolgozó kaphatja kézhez felmondólevelét júliusig.
A nagyobb megyeszékhelyek kórházai sorra jelentik be az elbocsátásokat. Legutóbb a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban rendelt el csoportos, 160 dolgozót - elsősorban nyugdíjaskorúakat, illetve a műszaki, adminisztrációs osztályokat - érintő létszámleépítést a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei önkormányzat. Az ágyszám-csökkenés ugyanis fél évre kivetítve 900 millió forintos bevételkiesést jelent a súlyponti kórháznak. Ugyanennyi dolgozótól kénytelen megválni a dunaújvárosi kórház, amely a leépítéstől 300 millió forint megtakarítást remél. Pontosan annyit, amennyivel a szentesi kórház tartozik beszállítóinak - most még. A teljesítményvolumen-korlát miatt a kórház OEP-kerete már a hónap harmadik hetére kimerül. Év végére ennek a súlyponti intézménynek az adósságállománya is karcolhatja az egymilliárdot.
A Nógrád megyei kiemelt kórház adósságállománya is nőtt, jelenleg félmilliárdos. Egyaránt 200 millió forintos hiánnyal küzd a soproni Erzsébet és a csornai Margit kórház is. Előbbinél száz orvos bérére nincs fedezet, utóbbinál a nyár végére csődközeli helyzet alakulhat ki.
"Jelenleg nincs olyan kórház Magyarországon, ahol a bevételek fedeznék a kiadásokat; az intézmények kétharmadának adósságállománya 20-25 milliárd forint, de ez az összeg az év végére megkétszereződhet" - mondta Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter egy konferencián. Rácz szerint az elbocsátások ahhoz vezetnek, hogy a kórházak nem felelnek meg a működéshez szükséges minimumfeltételeknek, és a július 1-től hatályba lépő új ügyeleti rendhez is inkább több alkalmazottra lenne szükség.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter szerint már sok intézményben le kellett volna bonyolítani az elbocsátásokat, ezt azonban húzták-halasztották az érintettek, így hosszabb ideig maradtak bizonytalanságban az egészségügyi dolgozók. A tárca szerint az egészségügyben - különösen a vidéki kórházakban - eleve munkaerőhiány van, így az elbocsátott kórházi dolgozók nagy valószínűséggel találnak új állást, a váltáshoz pedig állami támogatást kapnak. Ha a régi munkahelyüktől több mint 50 kilométerre vállalnak munkát, akkor háromhavi illetményüket, ha pedig 300 kilométernél messzebb helyezkednek el, akkor egy évi járandóságukat folyósítják.
Szakemberek szerint a fehérköpenyesek a mobilitási program helyett inkább a külföldi munkavállalás mellett döntenek, hiszen a hatalmas orvoshiány miatt tárt karokkal fogadja és megfizeti a magyar orvosokat Nagy-Britannia, Svédország, Németország.
Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára érdeklődésünkre elmondta: 2004 óta 1850 esetben írt alá jó hírnévről szóló etikai igazolást, amely szükséges az orvosok külföldi munkavállalásához, ám szerinte a folyamat még csak most kezdődött, hiszen sokaknak még nem járt le a felmondási idejük
Ez is érdekelhet
x
Legjobban: