Minden negyedik munkavállaló panaszkodik hátfájásra, és csaknem ugyanennyi ember életét keserítik másfajta mozgásszervi bajok, amelyekre munkájuk során tesznek szert. Nem véletlen, hogy az idén ez volt az európai munkavédelmi hét fő témája. Az EU a megelőzésre koncentráló egész éves kampányt indít.
Kis megszakításokkal, pár perces szünetekkel napi hat óra folyamatos zötykölődés az ismert minőségű magyar utakon, folyamatos, megfeszített koncentráció, és lehetőség szerint maximális tolerancia és udvariasság az utasokkal - javarészt ebből áll egy buszsofőr munkanapja. Folyamatos stresszt okoz a pénzkezelés, a menetrend betartása és az agresszív utasok némelyike is.
Hosszú távon komoly egészségkárosodáshoz vezethet, ha a munkáltató nem fordít figyelmet a munkakörnyezet komfortosabbá tételére, vagy nem teremt kikapcsolódási, stresszlevezetési lehetőséget a dolgozóknak.
Az Alba Volánnál - a cég székesfehérvári központjában tartották az idei európai munkavédelmi hét nyitórendezvényét - sikerült alapítványi formában tovább működtetni az üzemorvosi szolgálatot, emellett fizikoterápiás és rehabilitációs részleget is kialakítottak. A munkatársak az agárdi gyógyfürdőbe szóló bérletre is számíthanak. A közös edzőtermet mindenki ingyen használhatja, a nők részére tornaórákat szerveznek. Az oktatási tervben állandó helyet kaptak a stresszoldó és relaxációs technikákat közvetítő autogén tréningek is. - Akár indulhatnának is a legjobb gyakorlatok idei megmérettetésén - mondja Gádor János, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség magyarországi fókuszpontjának vezetője.
Az unióban minden negyedik dolgozónak fáj a háta, 23 százalékuk pedig izomfájdalmakra panaszkodik, és mindezt a munkahelyének "köszönheti", noha sokszor külön ráfordítás nélkül, gondosabb munkaszervezéssel is megelőzhető lenne a baj, és a gyakori hiányzás - állapítja meg az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 27 tagországban végzett legfrissebb felmérése. Az új tagállamokban a munkavállalók 39 százaléka számolt be hátfájásról, egyéb izomfájdalommal pedig 36 százalékuk küzd.
A felmérés szerint a munkahelyi hiányzások többségét szinte minden tagállamban a váz- és izomrendszeri problémák okozzák. Néhány tagországban a munkavállalók kártérítésére kifizetett költségek 40 százaléka ennek tulajdonítható, és ez az ország egészére nézve a bruttó hazai termék (GDP) 1,6 százalékát is elérheti.
A fárasztó és fájdalmas, monoton munka - különösen, ha emeléssel jár -, a kézi tehermozgatás, a gyakori hajolás és a fordulás, a különösen a mezőgazdasági munkákra jellemző kényszertartások, a nehéz fizikai munka és a test egészét érő vibráció, a számítógépes munkahelyek terjedése, sőt a munkakörnyezet is mind hozzájárulhat a váz- és izomrendszeri problémák kialakulásához. A kockázat a munka tempójától, a munkával való elégedetlenségtől, a munkahelyi elvárásoktól és a stressztől függően tovább nőhet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A problémák java része már akkor is megelőzhető lenne, ha a munkáltatók betartanák és betartatnák a jogszabályokat, biztonsági és egészségvédelmi előírásokat - mondja Gádor János. Kis odafigyeléssel, a munkaszervezés átgondolásával tovább javíthatnának a munkavállalók helyzetén.
A konkrét intézkedések csak akkor hatásosak, ha a "testet érő teljes terhelésre" irányulnak: a testet érő összes stressz és megterhelés csökkentésére, a környezeti tényezők javítására, illetve a cipelt teherrel kapcsolatos "könnyítésekre", például a helyes emelési gyakorlat oktatásával, vagy gépesítéssel.
Az embereknek ma már hosszabb ideig kell dolgozniuk a nyugdíjig, így ezt a problémát kiemelten kezeljük, mivel a gazdaság versenyképességének az is a feltétele, hogy csökkenteni tudjuk az efféle megbetegedések okozta munkakiesést - jelentette ki Vladimír Spidla , az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a "Legyen könynyebb a teher!" kampány brüsszeli meghirdetésekor.
- A munkaadóknak jobban oda kellene figyelniük a munkaalkalmassági és a rendszeres egészségügyi vizsgálatok eredményeire, valamint arra is, hogy a dolgozók részletes tájékoztatást kaphassanak a munkavégzés során fellépő esetleges kockázatokról, egészségkárosító hatásokról - mondja Grónai Éva , az Országos Munkahigiéniés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet főosztályvezetője. A munkáltatóknak egyébként jogszabály írja elő a munkahelyi kockázatértékelés elkészítését.
Az unióban évi ötszázmillió munkanap esik ki munkabalesetek és foglalkozás-egészségügyi megbetegedések miatt, vagyis a munkáltatóknak is érdekük lenne a jogszabályok betartása - teszi hozzá Borhidi Gábor, az OÉT munkabiztonsági bizottságának munkavállalói ügyvivője. Magyarországon a kis- és középvállalkozások fordítanak a legkisebb figyelmet a munkavédelemre és a foglalkozás-egészségügyre: amellett, hogy kevés pénzt fordíthatnak e célra, sokszor a jogszabályokkal sincsenek tisztában.
Ezzel a problémával szinte valamennyi újonnan csatlakozott ország küzd, ezért az unió munkavédelmi ügynöksége tavasszal ingyenes, a kkv-knak szóló szemináriumsorozatot indított az érintett 12 tagállamban, valamint Horvátországban és Törökországban. Hazánkban öt, a munkavédelemmel kapcsolatos legfrissebb információkat közvetítő és vállalati esettanulmányokat bemutató szemináriumot rendeznek májustól szeptemberig Budapesten, Kecskeméten, Miskolcon, Székesfehérváron és Szombathelyen.
A panaszok megszüntetésére nincs gyors recept
A hátfájdalom a gerincoszlop csontjai, porcai, a tartószalagok, az izmok, az izmokat borító vékony hártyák, a csigolyák közül kilépő idegdúcok bármelyikének tünete lehet. A legtöbb panaszt a húzódások, a kisebb sérülések, a napi feszültség, helytelen tartás okozza. A hosszan tartó fizikai munka vagy a rossz testtartás mind ártalmas. A fiatal nők hátfájása mögött általában statikai okok vannak. Ezt előidézheti az ülőmunka, de az elhízás is, illetve a terhesség, de hasonló problémát jelenthet a túl nagy mell is. A túlsúly - bárhonnan is jön össze - többletterhet ró a gerinc-, a csípő-, a térdízületre, ami fokozza az életkorral egyébként is együtt járó porckopást. A porcszövet lassú eltűnésével összeszűkül az ízületi rés, egymáshoz csikordulnak a csontok.
Az ízületi kopások előbb durva, elviselhetetlen fájdalommal, később mozgásképtelenséggel járhatnak. Bár e betegség önmagában nem halálos, az életet átlagosan tíz évvel rövidíti meg. A betegek fele 2-3 éven belül munkaképtelenné válik.
Első teendő a fájdalom okának kiderítése, s csak ezt követően lehet terápiát vagy megelőzési formát választani. A panaszok megszüntetésére nincs gyors recept: lényegében újjá kell építenünk a testtartó izmokat, megerősíteni a csontokat, ízületeket. A hátfájást jobb megelőzni, mint kezelni, ehhez elengedhetetlen a hátizom tornáztatása és a csontok kalciumpótlása.
Ha ülő munkát végzünk, a szék támlája akkor megfelelő, ha a lapocka felett végződik, de megtámasztja a gerinc alsó szakaszát is. Térdelőszékkel hosszabb távon jól tehermentesíthetjük a hátunkat. Az asztal ne legyen túl alacsony, a monitor képernyőjétől pedig legalább 30 centi távolságra üljünk. Arra is ügyelni kell, hogy a képernyő ne legyen se túl alacsony, se túl magas, szemmagasság a megfelelő. Ha egeret használunk, szerezzünk be kéztámaszt. Fontos tudni, hogy a hátfájósoknak veszélyes keresztbe tett lábbal ülni. Ez a mozdulat csak kipúposodó háttal megy, ami megterheli a porckorongokat. Ha tehetjük, feküdjünk le a padlóra hanyatt, kényelmes pózban néhány percre - ez már önmagában enyhítheti a hátfájást.
A gerincoszlop mozgékonyságán, hajlékonyságán javíthatunk fejgyakorlatokkal. Ülés közben tartsuk egyenesen a hátunkat, és billentsük oldalra a fejünket, mindkét irányba. Állunkat közelítsük a szegycsont felé, és tartsuk meg ezt a helyzetet néhány másodpercig.
Ez is érdekelhet
A hátcsigolyák lazítását kezdjük nyújtózkodással. Álljunk kisterpeszbe, és nyúljunk az ég felé, lábujjhegyen. Aztán egyenes háttal támaszkodjunk a széktámlára, asztalszélre, domborítsuk és homorítsuk a hátunkat, nyújtsuk a kart. Felsőtestünk zárjon be derékszöget a csípőnkkel. Az is hatásos, ha hason fekve emelgetjük a karunkat és lábunkat egyszerre. (D. A. N.)
Legjobban: