Ha manapság az ember kopaszodik, vagy elviseli, vagy parókát vesz magának, esetleg hajhagyma-beültetést végeztet. Tíz éven belül azonban lehetséges, hogy újra dús hajkoronát növeszthet. Az új őssejtkutatások bíztatóak.
Az új eljárás nem csak a kopaszodók, de az alopéciában szenvedők, a hajukat csomókban elvesztők számára is hatásos lehet - derül ki a Nature magazinban publikált írásból.
A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a haj növekedéséért felelős szőrtüszők a születés előtt alakulnak ki, és fokozatos elhalásuk okozza a kopaszodást.
A felfedezés révén azonban új szőrtüszők növeszthetők akár felnőttkorban is.
A sebgyógyulás a lényeg
A pennsylvaniai egyetem kutatói erre akkor jöttek rá, amikor a sebek gyógyulásának folyamatát vizsgálták kísérleti egereken: ahogyan a sérülés beforr, az új bőrfelület alatt a szőrtüszők is kifejlődnek.
Az alaposabb vizsgálatok kimutatták, hogy az új szőrtüszők őssejtekből jöttek létre, olyan sejtekből, amelyek a tudósok szerint bármilyen szövetet képesek "leutánozni", létrehozni.
A folyamatban kulcsfontosságú egy protein, a wnt jelenléte, amely általában a magzati korban, tehát még a születés előtt aktív. Minél több ilyen fehérje található a szervezetben, annál több haj, illetve szőr nő az embereken.
A wnt a sebgyógyulást is elősegíti. A kutatók szerint a sebesülés után újonnan létrejött bőrfelület hasonló a fejlődő magzatéhoz, ezért alakulnak ki ebben is működő szőrtüszők.
Eddig csak egereken próbálták
Bár eddig még csak egereken kísérleteztek, a kutatók remélik, hogy az eredmények az emberek gyógyításában is felhasználhatók lesznek.
Mivel a sebgyógyulás rendkívül fontos a folyamatban, valószínű, hogy a bőrt meghorzsolják majd a kezelni kívánt felületen. A terápia ezután a wnt adagolásával folytatódhat.
A tudósoknak eddig egyelőre csak fehér színű hajat sikerült "előállítaniuk", így lehetséges, hogy az új hajszálakat be kell majd festeni, hogy természetesebbnek tűnjenek.
Az első, embereken végzett kísérletek megkezdéséig ugyan még legalább két év van hátra, és a tudósok szerint legalább tíz év, mire a módszerből valódi gyógyszer lesz, mégis jelentősnek tartják a felfedezést.
Legjobban: