A helyes antibiotikum-használatra, az élelmiszerek transzzsírtartalmára, az egészségre ártalmas kemikáliák ellenőrzésére, valamint az ételek só- és cukortartalmának csökkentésére is akciótervvel készül az Európai Unió - mondta el Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa előadásában. Példaként megemlítette, hogy becslések szerint tavaly 25 ezer ember halt meg antibiotikum-rezisztencia miatt.
Kifejtette, véglegesíteni szeretnék azt a hatástanulmányt is, amely az élelmiszerek transzzsírtartalmára vonatkozik, majd szeretnék e káros anyagokat jelentősen csökkenteni az élelmiszerekben.
Az egészség megtartása nem az egészségügy feladata
A biztos felhívta a figyelmet arra is, hogy az egészség megtartása, a betegségek megelőzése elsősorban nem az egészségügyi ágazat feladata, hanem egyéni felelősség kérdése. Egyetlen olyan tagország sincs az EU-ban, ahol az emberek úgy gondolják, hogy a kormányuk elegendő forrást fordít az egészségügyre, azonban a megelőzéssel, az odafigyeléssel, a helyes életmóddal nagyban csökkenthető lenne a különböző betegségek kialakulása. Ennek pedig pozitív hatásai lehetnek a gazdaságra, továbbá nagyban csökkentheti az ellátórendszerre nehezedő nyomást is.
Szintén a rendezvény vendége volt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki szintén a megelőzés szükségességét hangsúlyozta, jelezve azt, hogy hiába vannak a különböző szűrőprogramok, ha az emberek csak kevéssé veszik azokat igénybe. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az idei év második felétől indul a vastagbélrákszűrési program, amelyre a tervek szerint 1,8 millió embert várnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az ellátórendszer finanszírozását firtató kérdésre az államtitkár azt válaszolta, abban nincs vita, hogy emelni kell-e a forrásokat, de ezzel együtt "rendet kell tenni" a területen. Jelezte, 200 milliárd forinttal több pénz jutott az ágazatnak, a lakosság mégis elégedetlen.
A litván EU-biztos szerint az egészséghez, az egészséges életminőséghez nem elegendő csak az egészségügyi ágazat, "nem csak orvosok kellenek", hiszen az egyén egészségi állapota nagyban függ szociális- és munkakörülményeitől, lakhatási lehetőségeitől is.
Minden uniós ország hasonló gondokkal küzd
Ónodi-Szűcs Zoltán véleménye szerint Magyarország sokat tett a dohányzás visszaszorításáért, megalkotta a közétkeztetési rendeletet, bevezette a népegészségügyi termékadót . Beszélt arról is, hogy pluszforrások bevonásával csökkentették a kórházi várólistákat.
Kiemelte, hogy a kórházi várólistákhoz hasonlóan a járóbeteg-előjegyzésben is változást szeretne elérni, ebben nagy segítség lesz majd a nemzeti egészségügyi informatikai ( e-health ) rendszer. Az államtitkár szerint ha ebben előrelépés történik, akkor az emberek elégedetlenkedése meg fog szűnni.
Ez is érdekelhet
Abban mind a biztos, mind az egészségügyi államtitkár egyetértett, hogy a meglévő problémák nem magyar sajátosságok, minden európai ország hasonlókkal küzd. Meg kell változtatni a rendszert, hogy az ellátás sokkal inkább a betegre koncentráljon, az ő igényeiket vegye figyelembe, de ennek a módszerét végig kell gondolni.
Legjobban: