A pontosabb és gyorsabb diagnózis felállítása, a célzott és otthon is könnyen alkalmazható terápiák bevezetése mellett klímavédelmi szempontokra is nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben az egyes területek szakemberei – derül ki a Semmelweis Egyetem beszámolójából.
Áttörés a sportolói teljesítmény előrejelzésében
A sportolói teljesítmény mérése és előrejelzése, valamint az edzések optimalizációja olyan kérdések, amelyekre a legtapasztaltabb edzők sem mindig képesek pontos válaszokkal szolgálni. Ilyen dilemmák megoldásához vihet minket közelebb a mesterséges intelligencia. Egy világviszonylatban is egyedi rendszer segítségével, amely a sportkardiológiai és egyéb szűrővizsgálatok többszáz paraméterét veti össze, előrejelezhető lesz a sportolói teljesítmény. Sőt, akár az is, hogy az adott sportoló jó eséllyel világ- vagy olimpiai bajnok lesz-e. A rendszert, illetve az ahhoz kapcsolódó tanulmányt idén tervezi publikálni a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája – mondja dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.
Megoldás pacemaker-zavarokra
A pacemakeresek ötödét érinti a pumpafunkció romlása miatt kialakuló szívelégtelenség, melynek hatására a szív kevesebb vért képes pumpálni a testbe. Ezeknél a betegeknél szükség lehet az ún. reszinkronizációs terápiára, mely során a meglévő készüléket egy bal kamrai elektródával egészítik ki, így „ellensúlyozva” a jobb kamrai ingerlés hatására csökkent pumpafunkciót. A beavatkozást eddig egyedi döntés alapján végezték, ám a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatása a világon elsőként szolgálhat alapul az irányelvek pontos meghatározására ebben a betegcsoportban. A szívelégtelenség globálisan a lakosság 5 százalékát érinti, így kutatásunk áttörést hozhat a szívbetegek kezelésében – mondja dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.
A képalkotásban is segít
Ha létezik olyan terület, ahol igazán megéri új eszközökbe fektetni, az az orvosi diagnosztika. Ennek ellenére a következő években inkább szoftver és mesterséges intelligencia alapú alkalmazások térnyerését jósolja a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának vezetője. „Öt éven belül a mesterséges intelligencia (MI) a repetitív feladatok többségét elvégzi a radiológus helyett, aki így közelebb tud kerülni a klasszikus orvosláshoz” – mondja dr. Maurovich Horvát Pál. A radiológia szerepe megváltozik, sokkal inkább konzultatív szakmává válik, szorosabb lesz a kapcsolat a betegekkel, így éppen az az oldala erősödik, amit a gépek sosem lesznek képesek helyettesíteni. A multidiszciplináris csapatokban, más orvosi területekkel történő együttműködés is a napi rutin részévé válik.
A MI alkalmazása nem áll meg a képek kiértékelésénél – a diagnosztikai lánc minden lépését hatékonyabbá teheti. Előjegyzi a betegeket, segít a képek rekonstruálásban, ami lehetővé teszi, hogy a megszokottnál jóval kisebb sugárzás érje a beteget, valamint az utólagos értékelést is rövid idő alatt elvégzi. Emellett a betegek számára is érthetővé teszi a leletet, automatikusan generált magyarázó szövegrészekkel és szemléltető ábrákkal.
Inzulininjekció helyett tabletta 2-es típusú cukorbetegeknek
2023-ban a fejlődő országokban a cukorbetegek számának további emelkedése várható. A fejlett országokban a betegek száma vélhetően nem emelkedik, részben a jobb diagnosztika, és a prevenciós stratégiák fokozatos érvényesülése miatt. Mivel a cukorbetegek 90 százalékát kitevő 2-es típusú cukorbetegek durván 90 százaléka túlsúlyos, egyre nagyobb szerepet kap az elhízás mérséklése. A súlygyarapodást fokozó inzulin helyett a legkorszerűbb kezelések azokat a gyógyszereket helyezik előtérbe, melyekkel az inzulin adása késleltethető vagy kiváltható. Ide tartoznak az ún. GLP-1 (glucagon-like peptid) receptor agonisták és SGLT-2 gátlók (sodium glucose cotransporter 2 inhibitor). E két gyógyszercsoport képviselői a testsúlyt is csökkentik. “A GLP-1-receptor antagonisták sok olyan betegnek adhatók, akiket korábban inzulinnal kezeltünk” – mondja dr. Kempler Péter, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika munkatársa.
Csökken a sürgősségi ellátás ökológiai lábnyoma
A klímaváltozás egészségügyi hatásaira való készülés mellett az ellátás környezetterhelését csökkentő törekvések szintén nagyobb teret nyernek. „A gyermeksürgősségi ellátásba nagyon sok gyerek érkezik hányás- és hasmenés panasszal. Évek óta alkalmazunk egy protokollt, ami ennek egyszeri kezeléséből és a hozzátartozó elektrolit ital szájon át történő beadásából áll” – mondja dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinika Sürgősségi Osztályának főorvosa. Így nemcsak a kórházba felvett és infúzióra szoruló gyerekek számát tudják csökkenteni, hanem ökológiai lábnyomukat, mivel nem használnak kanült, infúziót és infúziószereléket. A pozitív környezeti hatás mellett az eljárás azt is jelenti, hogy a gyerekeknek nem kell fájdalmat átélniük, és ellátási kapacitásaikat más betegekre tudják irányítani. Az előrelépés nem mindig technológiai vagy új gyógyszerek bevezetését jelenti. Változást tud hozni az is, ha kellő bátorsággal és összeszedettséggel szervezzük a betegellátást – számol be az ellátásról dr. Krivácsy Péter.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tudatos jelenlét és önszabályozás
A jövőre való felkészülés képessége is elengedhetetlen a boldoguláshoz, amiben a rezilienciának – a rugalmas megküzdésnek – kulcsszerepe van. A “jövőképesség” nagymértékben függ attól is, ki mennyire van tudatában az őt befolyásoló médiahatásoknak. „Tudjuk, hogy a média befolyásol minket, ám azzal kevésbé vagyunk tisztában, milyen mértékben hat közérzetünkre, kapcsolatainkra, döntéseinkre” – emeli ki dr. Perczel-Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék és Szakambulancia tanszékvezetője. Erre adhat választ a tudatos jelenlét, angolul mindfulness, ami segít, hogy reálisabban és pozitívabban álljunk a valósághoz.
A mentális jóllét egy másik kulcsa az önszabályozás. A gyereknevelés különösen jó példa erre, amit a 20. század első felének szigora után most a 21. században a szabályok szinte teljes elhagyása jellemez. „Emiatt a mostani fiatal szülők többsége nem éli meg örömtelinek a kisgyerekes időszakot, mert életüket szinte teljesen a gyerekek igényeinek rendelik alá.”
Nagyobb figyelem az alvászavarok kezelésére
2023-ban számos területen várható jelentős előrelépés a tüdőbetegségek kezelésében. Tüdőgyógyászati onkológiában a korai tüdőrák kezelésében a részletesebb genetikai profil ismeretében újabb immunterápia és a célzott terápia bevezetése várható. Obstruktív tüdőbetegségek – asztma és COPD – területén további biológiai terápiák bevezetése valószínű. Interstitialis tüdőbetegségek korai felismerésében a nagy felbontású photon-counting CT, a szűrésekben az alacsony vagy csökkentett sugárzású ún. low-dose CT szerepe nő, melyek a hagyományos mellkasröntgennél részletesebben határozzák meg a tüdő állapotát. Hiánypótló előretörés várható a tüdőfibrózisok mellett észlelhető pulmonális hipertónia – a tüdőben fellépő magas vérnyomás, és ennek következtében kialakuló súlyos légszomj vagy szívelégtelenség inhalációs kezelésével.
Az alvászavarok jelentősége a koronavírus pandémia hatására tovább nőtt – a felnőtt lakosság tízezrei küzdenek továbbra is alvásproblémákkal. A teljes értékű munkaképesség megőrzését és helyreállítását segíti, ha az alváslaborokban végzett poliszomnográfiás vizsgálatok szélesebb körben elérhetőek, és kezelik a kialakult alvászavarokat – mondja dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.
Ez is érdekelhet
A szakember abba is beavat, hogy a tüdőgyulladások kezelésére továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak. A SARS-CoV2 tekintetében új, hatékony és orális terápiák (pl. otthon szedhető) bevezetése szükséges hazánkban is, illetve készülni kell az influenza és egyéb légúti vírusos fertőzések térhódítására. Ennek részeként a klinika munkacsoportjai továbbra vizsgálják az inhalációval tüdőbe kerülő részecskéket (pld. gyógyszerek, légszennyezés, kórokozókat szállító aerosolok).
Legjobban: