24 és fél hetes magzatot sikerül visszahozni a mentősöknek az életbe: az Országos Mentőszolgálat (OMSZ)a múlt héten adott hírt a hősies mentésről, melynek során a pici babát a konyhaasztalon kellett ellátni a szakembereknek. Ami számunkra egy valóságos csoda, az a koraszülöttmentők számára egy átlagos hétköznap, Magyarország ugyanis listavezető Európában a koraszülések tekintetében. Hogy ez miért van így, és mit lehet tenni egy ilyen csöppnyi élet megmentéséért, arról Prof. Dr. Pintér Sándort, a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány kuratóriumi elnökét kérdeztük.
Versenyfutás az idővel
Aligha van olyan ember az országban, aki nagyobb tapasztalattal bírna a témában: Pintér Sándor 56 évvel ezelőtt, 1960-ban kezdett el a gyermekgyógyászaton belül koraszülöttekkel foglalkozni. Még nyolcvanéves korában is hetente rohammentőre ült, hogy a helyszínen szerezzen tapasztalatokat a mentés hatékonyabbá tételéhez. A technikai felszereltségnek és a képzett szakembereknek köszönhetően rendkívül sokat javultak a korábban érkező csecsemők esélyei egy hosszú és teljes életre. "Néhány évtizeddel ezelőtt nem csak nálunk, de a nyugati országokban sem tudtak érdemben segíteni az olyan újszülötteknek, akik nem érték el az egy kilogrammos súlyt. Napjainkban már egy fél kiló alatti babát is meg tudunk menteni" - mondta el az orvos. Erre saját példát is tudott hozni: néhány évvel ezelőtt az alföldi tanyavilágban kérték a segítségüket, mert a kismamának jóval a kiírt időpont előtt megindultak a szülési fájdalmak, a baba pedig negyven dekával jött a világra. A szülészorvos, a mentők és a gondos anyuka együttes érdeme, hogy a gyermek már négy éves is elmúlt, és kiváló egészségnek örvend, még társaihoz képest is behozta a lemaradást.
A koraszülésnél az idő rendkívül fontos tényező . Hogyha születése után tíz percen belül nem jut megfelelően oxigénhez, az maradandó károsodást is okozhat a szervezetében. Ugyan sok esetben előre lehet számolni a koraszüléssel, a mentősöknek legtöbbször mégis versenyt kell futni az idővel, hogy a gyermeket biztonságba helyezhessék. "Ha a magzat károsodást szenved, az nem csak az ő, de egész családja életét megnehezíti a későbbiekben. Nehéz kifejezni azt a lelki terhet, amit a szülőknek át kell élniük, mert gyermekük beteg és mindennapos ápolásra szorul" - mondta el Pintér Sándor.
Milliárdokat spórolhatnánk a megfelelő koraszülöttmentéssel
Ha szigorúan ragaszkodunk a materialista nézőponthoz, a mérleg úgy is a koraszülöttmentés felé billen. Az egész ország koraszülött ellátása néhány milliárd forinttal biztosított lenne, a komplikációk (például az említett oxigénhiány) miatti, egész életre szóló betegellátás viszont több tízmilliárd forintot emészt fel. A koraszülöttek között ugyanis több a cukorbeteg, asztmás , agyvérzésben szenvedő, akik ellátása az államnak is komoly gazdasági terhet jelent. A koraszülöttmentés ezért egy hosszú távú befektetés, aminek sajnos itthon nincs divatja: a szegedi székhelyű alapítvány négy megyében (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részében) kell, hogy mentést végezzen egymagában, csupán egyetlen járművel. Mikor az 2014-ben balesetet szenvedett, egy húszéves, tartalék gépkocsival kellett dolgozniuk, a csöppségek számára elengedhetetlen orvosi műszerek árát pedig jótékony adományozók dobták nekik össze.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Pedig nagyon ráférne a támogatás a hasonló alapítványokra egy olyan országban, ahol az egyik legmagasabb a koraszülések aránya. Minden tizedik gyermek koraszülöttként jön a világra Magyarországon, az EU-n belül csak Görögországban magasabb ez a szám. Az elmúlt 15 évben ráadásul semmi javulás nem történt ezen a téren, a rengeteg prevenciós kampány és az egészségtudatos életmód népszerűsítése ellenére sem. Számtalan olyan oka van a szakember szerint a koraszülésnek, amelyet a szakma még nem ismer, de bizonyos rizikótényezőket már azonosítottak. Sok esetben bizonyos hüvelyi fertőzések állnak a háttérben, de hajlamosíthat koraszülésre a terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószerezés, illetve a rendszeres stressz. Sőt, a nem megfelelő szájhigiénia, néhány kezeletlen rossz fog vagy ínybetegség is okozhat koraszülést a legfrissebb tanulmányok szerint.
Legjobban: