A lakosság tizedéről nem tudja az OEP, mi alapján fizet neki az ellátásért. Rendőrök, tanárok, nyugdíjasok kapnak piros lámpát az orvosnál, fenyegeti őket, hogy januártól maguk fizethetik ellátásuk díját. Ám sok feketén dolgozó megússza a szigort.
"Az én listámon rajta van az összes rendőr és az összes postás, négy fő feketemunkás, három, aki külföldön van bejelentve, és uniós magyar kártyája van, néhány főiskolás, egyetemista, akik érettségi után technikusin tanulnak, néhány százszázalékos rokkant, egy halott, egy vállalkozó, három alkoholista, négy háztartásbeli, négy főállású anya, hét munkanélküli és öt fő, akiről az életben nem hallottam" - írta az egyik háziorvos az interneten olvasható fórumon az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) azon leveléről, amely a körzetében térítésmentes ellátásra nem jogosultak nevét tartalmazza. Az április elsejétől bevezetett rendszerben az orvosoknak ellenőrizniük kell: az illető jogosultként szerepel-e az OEP adatbázisában vagy sem. Általában rendőrök, postások, közmunkások, egyetemisták, kismamák, nyugdíjasok és közalkalmazottak kapnak piros lámpát a háziorvosuknál. Ez munkavállalóknál nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is fizetik utánuk a járulékot, sokszor csupán a bejelentés kallódott vagy maradt el, amit azonban nem pótol a havonta elküldött járulékbeval-lás sem.
Attól függetlenül, hogy ennek egyelőre semmilyen következménye az ellátás díjára vonatkozóan (ez most legfeljebb a vizitdíj lehet), érthető, ha a többség megrökönyödéssel fogadja, hogy nem szerepel az OEP nyilvántartásában, holott évek óta nyugdíjat kap, munkaviszonya alapján jár neki a gyermekgondozási segély vagy épp harmadéves egyetemista. Mi több: az internetes szakmai fórumok alapján úgy tűnik: nem kevés a halott, az adott háziorvosi körzetből kijelentkezett, vagy ott sosem járt magánszemély az egy-egy családorvosi körzetben kilistázott százegynéhány név között. Keszthelyi Gyula háziorvos azt mondja: a helyben ismert feketemunkások - akik valóban illetéktelenül veszik igénybe a járulékot fizetők pénzéből finanszírozott ellátást - közül viszonylag keveseket "utasít vissza" az OEP. Ami persze nem elsősorban az adatbázisról, hanem a szociális, az adó-, és az ellenőrzési rendszer hibáiról árul el sokat, hiszen nem kevesen dolgoznak feketén a rokkantnyugdíjasok, a szociális támogatásban részesülők vagy éppen a munkanélküli ellátást kapók közül.
Annak, aki "piros lámpát kap" az orvosnál, el kell mennie a megyei egészségbiztosítási pénztárba, és elmondani: mely cégnél áll munkaviszonyban, esetleg nyugdíjas, munkanélküli vagy épp közalkalmazott egy adott intézménynél. Erről ki kell töltenie egy nyilatkozatot, amelybe természetesen azt is be lehet írni, ha valóban nem jogosult - nekik ez után egészségügyi szolgáltatási járulékot kell majd fizetni. Akit levélben értesít az OEP minderről, az a válaszküldeményben is megteheti ezt a nyilatkozatot. Ugyanakkor a nyilatkozat még nem bizonyít semmit, a magánszemély ugyanis hiába lobogtat hallgatói jogviszonyt, munkaviszonyt igazoló papírt, esetleg nyugdíjszelvényt, az egészségbiztosító csak a bejelentésre kötelezett szervnek hihet. Az OEP így felszólítja a munkáltatót, eltartottat, őstermelőt, hogy tisztázzák az illető jogosultságát, jelentsék őt be - ha munkavállaló, vagy vállalkozó, eltartott, őstermelő, akkor az APEH-hez, ha hallgató, tanuló, munkanélküli, nyugdíjas, akkor az OEP-hez. Erre 15 napot ad az egészségbiztosító, és ha az illető intézmény, vállalkozás ezt elmulasztja, személyeként akár 200 ezer forintos bírsággal is sújthatják majd. Persze csak akkor, ha valóban ő mulasztotta el eleve bejelenteni az illetőt - ami a tapasztalatok alapján nem lesz jellemző az esetek többségében.
Sokszor ugyanis megtörtént a bejelentés, de elveszett az adat. Ekkor az eredeti bejelentést igazoló dokumentummal igazolhatja magát az adott cég vagy állami kifizető hely, ám az újbóli bejelentéssel együtt járó papírmunkát ez esetben sem ússza meg. S persze az is kiderülhet: a magánszemély mondott valótlant, és tényleg nincs jogosultsága. Ezért ugyan járhatna neki is némi büntetés, ám ettől egyelőre eltekint az OEP.
Az ilyen személyeknek mindenesetre érdemes jövő év januárjáig valamilyen jogosultsági címet keresni, mivel utána elvileg már szankcionálják, ha valaki így próbál ingyenes orvosi kezeléshez jutni - magyarán valamennyit fizetnie kell majd. Ám azt - jogszabály híján - még mindig nem tudni, kik, mennyit (az ellátás térítési díjának mekkora részét), hova és hogyan fizetnek majd - természetesen a vizitdíjon felül.
A jogosultsággal nem rendelkezők közül százezren kaphatnak még egy héten belül levelet az OEP-től, majd nyár elejéig még több százezren - az elvileg nem lesz a címzettek között, aki az orvosnál tapasztaltak alapján megy el az egészségbiztosítóhoz. Az OEP mindenesetre 990 ezer embert nem lát most, vagyis gyakorlatilag a lakosság tizedének tisztázni kell magát - ami az ügyfélszolgálatok számára nem lesz kis terhelés, még ha minderre december végéig van is idő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészségbiztosító irodáiban most kétszázzal többen várják a jelentkezőket, igaz, sokak szerint már most nem bírják a tempót. Ám ha minden jól megy, a 18 évüket betöltött tanulók és a nappali tagozatos hallgatók dolga egyszerűsödhet. Az oktatási tárca közreműködésével az Educatio Kht.-én keresztül kapja meg az OEP még a nyáron az ő - remélhetőleg helyes - adataikat.
Az elírásoktól és hibáktól hemzsegő rendszert az év végéig akarják rendbe rakni, akkorra elvileg mindenkiről tudni fogják, mi alapján jár neki a térítésmentes ellátás, ha jár neki. Most állítólag a kilistázottak ötödének igazából van jogosultsága, csak ezt az OEP nem tudja. A terv az, hogy ilyen tévedés csak a piros lámpát kapók három százalékánál legyen - náluk is az adatok továbbításának időszükséglete miatt. Erre az idén 900 millió forintot költenek az OEP-nél, de a bevallásokat feldolgozó rendszer működtetésére nyilván a korábbi években is sokmillió forint folyt el - a tapasztalatok szerint nagyrészt feleslegesen.
Gyógyszergyártói össztűz
A gyógyszerek többségét "megölte" az új vényfelírási szoftver, miután jelzéseivel (sávokba teszi a készítményeket), azt a hamis látszatot kelti, hogy egyes készítményeket nem szabad felírni, ezzel pedig torzítják a versenyt. Ez a legfőbb érv, amiért a gyártók a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát kérik. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és a Generikus Egyesülete közösen fordult a hivatalhoz miután a korábban feltételezett hátrány most be is igazolódott. Székely Krisztina, az innovatív érdekvédelem vezetője szerint januárban, februárban, miután elindult a szoftver használata, ténylegesen nem írták fel az orvosok a piros sávba került gyógyszereket. Az elnök szerint a törvény csak arra ad lehetőséget, hogy mutassa ki a rendszer a legolcsóbbat, s azt ajánlja, de arra nem jogosít, hogy piros mezőbe tegye a drágábbakat. Ráadásul ma már a gyógyszerek többsége ide került, hisz a gép korábban a húsz százalékkal drágábbakat pirosozta be, ám ma már tíz százalékos árkülönbség is ezt hozza magával.
Ez is érdekelhet
Ezzel egy időben kérelemmel fordulnak az APEH-hez is, hogy a jövő hét péntekén esedékes, a törvényben előírt önbevallás és adófizetés tekintetében haladékot kérjenek. Szerintük nem tisztázott, hogy a befizetés adónak minő- sül-e, és nincs egységes megoldás arra sem, hogy hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a befizetés alanya nem Magyarországon bejegyzett cég. Nincs meg a bevallás elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatás, amelynek határideje 2007. március 10-e volt. A tavaly novemberben elfogadott törvény szerint a gyógyszergyártóknak a közfinanszírozott gyógyszereik termelői árára eső éves tb-támogatás 12 százalékát kell befizetniük a gyógyszerkasszába. A befizetés első részletének határideje április 20. (K.J. V.)
Legjobban: