Becslések szerint a hét végén - gyereknapon - húszezer gyermek vett részt a Parlamentnél rendezett programokon, legalább ennyien más helyszíneken, így a Városligetben és a Szent István téren. Negyvenezer gyermek: sok és kevés is. Magyarországon éves szinten épp 40 ezerrel alacsonyabb a születések, mint a halálozások száma. Mit lehet tenni?
"Az új szociáldemokrácia célja a család demokratizálása. A család évtizedek óta tartó válságát a konzervatív, avítt fölfogás okozza, amely szerint a nő helye a konyhában van, s a férfi az úr a háznál. A család demokratizálása a nők, az anyák egyenjogúsítása." (...) "Az új jóléti állam feladata megszüntetni a ťkarrier vagy gyerekŤ csapdáját." Ezek a mondatok 2004-ből, a Hiller István jegyezte Új szociáldemokrácia című vitairatból származnak. A lényeg: egy magát szociáldemokratának tartó kormánynak alapvető feladata a gyermekek helyzetének javítása, a gyermekvállalási kedv elősegítése.
A probléma érzékelése azonos minkét oldalon, a megoldást keresve azonban két filozófia ütközik. Az egyik alapja az a Gyurcsány Ferenc által meghirdetett politika, amelynek lényege a megengedő közkultúra. Vagyis, ha a fiatalok különböző típusú családmodellek között választhatnak, nagyobb hajlandósággal vállalnak gyermeket. A kormányfő ezt arra építi, hogy azokban az országokban nagyobb a gyermekvállalási kedv, ahol magasabb a házasságon kívül született gyermekek aránya, a nők nagyobb egyenjogúságot élveznek, és rugalmasabb a foglalkoztatásuk. Magyarországon is robbanásszerűen nőtt a házasságon kívül született gyermekek aránya, 100 gyermek közül 35 így születik.
Az elmúlt négy évben a gyes melletti foglalkoztathatóság, a babakötvény, valamint a Fészekrakó program e célt szolgálta, váltakozó sikerrel. Ugyanakkor tény, hogy kormányzati programok indulnak Gyermeksegély, XXI. századi iskola és Esély a leghátrányosabb térségben élőknek címmel is.
A másik, a klasszikusan konzervatív filozófia a hagyományosnak nevezhető családmodellhez kötődik. Itt a kitörés záloga az adó- és járulékcsökkentés, a munkahelyteremtés, a családi adókedvezmények, a családi adózás, a főállású anyaság nagy megbecsülése. A KDNP szorgalmazza, hogy az adózásnál vegyék figyelembe az eltartottak számát is.
Anélkül, hogy e vitában állást foglalnánk, álljon itt Pongrácz Tiborné , a Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársának véleménye, aki szerint már az nagy siker lenne, ha az emberek legalább annyi gyermeket vállalnának, mint amennyit elterveztek. Szerinte nem mutatható ki egyértelműen az az összefüggés, hogy ott születik több gyerek, ahol erre házasságon kívül is vállalkoznak a párok, a gyermekvállalási szokásokat ugyanis országonként más és más tradíciók befolyásolják. A skandináv országokban például az európai átlagnál gyorsabb a népességnövekedés, és sok a házasságon kívül született gyermek, a két tény között azonban nincs szoros kapcsolat. Ezekben az államokban ugyanis a társadalom más szemmel néz az élettársi kapcsolatban élőkre, mint mondjuk nálunk.
Nem csak a gyermekvállalással van probléma. Legalább ugyanakkora gond, hogy miként tudjuk biztosítani gyermekeink lelki-szellemi-testi fejlődését.
Simai Mihály akadémikus nemrégiben egy konferencián néhány megdöbbentő adatot sorolt: a XXI. század első évtizedének közepén a világon élő gyermekek több mint egynegyede, a fejlődő országokban élő gyermekek közel 40 százaléka "abszolút nyomorban" él. Eltartóik jövedelme napi egy dollárnál alacsonyabb. A megszületett csecsemők közel 10 százaléka nem éri meg az ötödik születésnapját. Annak a valószínűsége a fejlődő országokban, hogy a lakosság legszegényebb 20 százalékához tartozó gyermek meghal ötéves korának elérése előtt, kétszer nagyobb, mint a jómódú 20 százalékhoz tartozóké. A fejlődő országokban a gyermekek csaknem egyötöde nem jár iskolába, s a beiratkozottak egynegyede néhány osztályt végez el csupán. Az 5-14 év közötti gyermekek egyötöde, mintegy 250 millió gyerek végez rendszeres fizikai munkát ültetvényeken, gyárakban vagy háztartási cselédként.
Elrettentő adatok. Bár idehaza a helyzet kedvezőbb, mégis: Magyarországon jelenleg minden negyedik-ötödik gyermek nélkülözésekkel terhes, fejlődését nehezítő körülmények között él. Minden ötödik gyermeket az fenyeget, hogy szakképzettség hiányában nem tud elfogadható színvonalú megélhetést nyújtó munkalehetőséghez jutni. Szakemberek úgy százezerre teszik a teljes kilátástalanságban élő gyermekek számát.
Az eleve elrendeltségen próbál változtatni az a gyerekszegénység elleni nemzeti program, ami Ferge Zsuzsa akadémikus nevéhez kötődik, és amelyről rövid időn belül szavazni fog a parlament. E program rövid távú célkitűzése, hogy könnyíteni kell a gyermeket nevelő családok helyzetét, meg kell erősíteni a gyermeknevelést szolgáló intézményeket és szolgáltatásaik minőségét; elsőbbséget kell biztosítani a leginkább veszélyeztetett csoportoknak, a legszegényebb településeken élő családoknak, a legrosszabb helyzetű iskoláknak, az ott tanuló gyerekeknek.
Ezért is javasolják az óvodai férőhelyek számának bővítését, hogy három éven belül minden ötéves gyerek járhasson óvodába, ne lehessen a szülő kérését visszautasítani; olyan feltételek megteremtését, hogy a mainál több gyerek járhasson négyéves korától óvodába a rossz helyzetű településeken is; hogy védőnő, szociális munkás, pedagógus segítse a család erőfeszítéseit, hogy a gyerek rendszeresen tudjon óvodába és iskolába járni. E tekintetben, úgy tűnik, a kormány csökkenti adósságát: Hiller István szakminiszter a közelmúltban bejelentette, hogy minden eddiginél nagyobb bölcsőde-óvoda felújítási program indul, amely - kimondva-kimondatlanul - már a Ferge Zsuzsa-féle programhoz kötődik.
A program lényeges eleme, hogy az általános iskolákban legyen reggel tej és zsömle, ne kelljen éhgyomorra kezdeni a napot; az ingyenes étkeztetés köre szélesedjen. Ez még nem valósult meg.
Nagy vitára okot adó javaslat, hogy az alsó tagozatosok helyben járhassanak iskolába mindazokon a településeken, ahol legalább 40 ilyen korú gyermek él. Ez másfelől nézve azt jelenti, hogy számos kistelepülésen meg kell szüntetni az iskolát. Fergéék úgy érvelnek, hogy e létszám alatt már nem biztosítható a minőségi oktatás, miközben az érintett települések gyakran azzal érvelnek, hogy ha az iskola megszűnik, az hosszabb távon a falu elsorvadását jelenti. Mindkét érvelésben van igazság. A kormány most a kistérségi rendszerek megerősítésével próbálja kezelni a helyzetet, amelynek lényege, hogy a falvak öszszefogva tartsák fönn az oktatási és egyéb intézményeket.
A kormány azt ígéri: az európai uniós források bevonásával lesz pénz a gyerekszegénység elleni küzdelemre. Meglátjuk - nagy szükség lenne rá.
Megelőzés már a születés előtt
A legújabb külföldi kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy már újszülöttkorban el kell kezdeni a gyermekek képességeinek megismerését és fejlesztését, ha meg akarjuk akadályozni a szegénység újratermelődését - jelentette ki Ferge Zsuzsa szociológus, a gyermekszegénység elleni nemzeti program fő koordinátora a Magyar Gyermekorvosok Társaságának nemrégiben tartott konferenciáján.
A rendezvény egyik fő témája az volt: miképpen függ össze a gyermekek egészségi állapota a gyermekszegénységgel. A konferencia előadói állították: vizsgálati eredmények bizonyítják, hogy a szegény gyermekek között gyakoribb az alacsony születési súly, a csecsemőhalálozás, többen kapnak közülük fertőző betegségeket, sok az alultáplált. Magyarországon jelenleg 2,2 millió gyermek él, közülük naponta 100 ezer nem jut meleg ételhez.
Szomor Éva gyógypedagógus előadásában úgy fogalmazott: idehaza jelenleg nincsenek olyan szakmai programok, amelyek az óvodáskor előtt érdemben csökkenthetnék a gyermekek közötti esélyegyenlőtlenséget. Ferge Zsuzsa szerint a gyermekszegénység elleni küzdelem csak akkor válhat hatékonyabbá, ha a problémát az eddiginél komplexebb módon kezelik. A szegény családoknál például már a gyermekek megszületése előtt érdemi lépéseket kell tenni. (Cseri Péter)