Szerdán - immár gyógyultan - engedték haza Herendi Pétert a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáról (CVC). A 64 éves férfit október elején egy maratonfutó versenyről szállították be a budai speciális kórházba. A CVC-ben azonnal megoperálták, egy sztentet (egy az érbe bejuttatott, kinyitható fémhálót) ültettek be a koszorúerébe, amely verseny közben vészesen összeszűkült, illetve elzáródott.
Ám ahhoz, hogy a beteg élve eljusson a klinikára, három orvos beavatkozása is szükséges volt: egy frissen végzett kardiológus és két másik egészségügyi szakember is éppen a maratonfutás helyszínén tartózkodott, ők tartották életben versenyzőtársukat, aki két kilométer után esett össze. Kiderült, hogy kamrafibrillációja van, ez az állapot pedig végzetessé válhat, amennyiben az érintett nem kap külső segítséget. (A kamrafibrilláció nem keverendő össze a kevésbé súlyos pitvarfibrillációval , amely inkább csak a szív teljesítményének csökkenésével jár.) A problémát a már említett koszorúér-szűkület váltotta ki.
Gépek nélkül tartották életben
A helyszínen lévő orvosok - akik közül később mindhárom le is futotta a maratont - mindenféle műszer és berendezés nélkül tartották fenn a beteg vérkeringését és légzését - hangsúlyozta dr. Merkely Béla, a CVC igazgatója, aki az életmentésért Pro Universitate kitüntetést, illetve annak ezüst fokozatát adta át a három életmentőnek. Érdekesség, hogy egyikük, a kardiológus, a tanítványa volt korábban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Merkely hangsúlyozta, hogy a három orvos valójában nem orvosként, hanem "laikus életmentőként" lépett fel. Azzal, hogy fenntartották a légzést és a keringést, a beteget olyan állapotban őrizték a mentők kiérkezéséig és a defibrilláció megkezdéséig, hogy a páciens szíve nem is károsodott jelentősen. Így gyakorlatilag egészségesen távozhat most a klinikáról. Éppen ezért fontos Merkely szerint, hogy mindenki legyen felkészült arra az esetre, ha munkahelyén vagy otthon újra kellene éleszteni egy rokonát, barátját vagy munkatársát. A jövőre 250 éves Semmelweis Egyetem rektoraként a klinikaigazgató bejelentette: az egyetem ebből az alkalomból 250 laikus életmentőt kíván kiképezni jövőre.
Herendi Péter visszatérhet a sporthoz
Maga a maratonfutó, Herendi Péter könnyeivel küzdve mondott köszönetet orvosainak, és hozzátette: 47 éves kora óta, 17 éve fut, sőt versenyeket is szervez. A kislányának ígérte meg egykor, hogy le fogja futni egyszer a maratont. Azóta négyszer tette ezt meg, s reméli, hogy a most kezdődő rehabilitáció után újra sportolhat, és ha az ötödik maratonra már nem is biztos, hogy vállalkozik, azért igyekszik visszatérni az aktív versenyzői életmódhoz.
Ez is érdekelhet
Orvosai ebben a szándékában megerősítették, a sajtótájékoztatón hangsúlyozták azonban, hogy a 35 évesnél idősebb sportolóknak rendszeres kardiológiai és sportorvosi kivizsgálásra van szüksége. Náluk ugyanis a 35 éven aluli sportolókhoz képest sokszorosan nagyobb az esélye annak, hogy hirtelen szívleálláshoz vezető vészhelyzetbe kerüljenek. Mint kiderült, Herendi Péternek is éppen egy szívultrahang-vizsgálatot írt fel a háziorvosa, a beutalót nem sokkal azelőtt kapta meg, mielőtt összeesett volna az október eleji versenyen.
Legjobban: