A koraszülöttség nem várt késői következményekkel jár, derül ki a New England Journal of Medicine júliusi számából. Az egészségügyi problémákon túl az iskolázottságban, sőt a jövedelemben is megmutatkozik az idő előtti világrajövetel, még akkor is, ha nincs maradandó mozgáskorlátozottság.
Az időre születettek esetében a cerebralis paresis (központi idegrendszeri károsodás) rizikója 0,1 százalék, míg a legfiatalabb koraszülötteknél 9,1 százalék volt. A mentális retardáltak aránya az előbbi csoportban 0,4 százalék, utóbbiaknál 4,4 százalék volt. Az időre születettek csoportjában 1,7 százaléknyian kaptak rokkantsági nyugdíjat, ugyanez a szám a 23-27. hét közt született koraszülöttek esetében 10,6 százalék volt. A felnőttként maradandó rokkantság nélkül élő legfiatalabb koraszülöttek 10 százalékkal kisebb valószínűséggel fejezték be a középiskolát, 20 százalékkal főiskolát, 20 százalékkal kevesebb esélyük volt a magasabb jövedelemre, 20 százalékkal valószínűbben részesültek szociális juttatásokban és 20 százalékkal kevesebb esélyük volt a szülővé válásra, mint az időre születetteknek. A munkanélküliség és a bűnözés nem függött össze a születés körülményeivel.
A legtöbb koraszülött gyermek azonban, aki rokkantság nélkül nő fel, képes elvégezni a főiskolát, jó állást szerez, és normális életet élhet felnőttként, hangsúlyozta Dr. Dag Moster, a Haukelandi Egyetemi Kórház neonatológusa, a közlemény vezető szerzője. Fontos, hogy szülők folyamatosan egyengessék koraszülött gyermekük sorsát, onnantól kezdve, hogy a gyermek kijött a koraszülött intenzív osztályról.
Legjobban: