Harmincöt százalékkal kerülnek többe a magyar családoknak az egészségügyi szolgáltatások az életbe lépett reformok után.
Havonta 15 ezer forintot költ zsebből egy átlagos magyar család orvosra, gyógyszerre, ugyanakkor azokban a háztartásokban, amelyekben krónikus beteg él, 18 ezer forintot - ez derül ki a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó cég kutatásából. Ez körülbelül 35 százalékkal több, mint amennyit tavaly költöttek a családok erre a célra. A többletköltséget a gyógyszerek térítési díjának növekedése, illetve a gyógyhatású készítmények gyakoribb fogyasztása okozza. Az átlagos havi egészségügyi költségekből több mint ötezer forintot az orvos által felírt szerekre költenek a családok, csakhogy a kiváltott orvosságok ötöde továbbra is a szemétbe kerül. A magyarok csaknem felének (42 százalék) van krónikus, azaz hosszan tartó betegsége. Az érintettek körében a leggyakoribb probléma a magas vérnyomás, ezt követik a mozgásszervi betegségek, az allergia, az egyéb tartós kezelésre szoruló keringési panaszok, valamint a cukorbetegség. Nekik úgy havi kilencezer forint a gyógyszerszámlájuk. Ebből körülbelül kétezret a recept nélkül is hozzáférhető, kiegészítő terápiájukra költenek.
A gyógyszervásárlások toplistáját - noha néhány hónapja nehezebb hozzáférni, mert csak receptre kapható - az Algopyrin vezeti. A kutatásból kiderül az is, hogy láz- és fájdalomcsillapítót szinte minden család tart otthon. A megkérdezettek úgy 40 százaléka nem váltja ki az orvos által felírt receptet. Gyakran azért nem, mert már van otthon, illetve hasonló arányban válaszolták azt is, hogy nem volt rá pénzük.
S bár az egészségügyi reform keretében a kormány szigorította a betegtájékoztatást - azaz ezt a gyógyszerészek, az orvosok kötelezettségévé tette -, a betegek nagy többsége továbbra is a gyógyszeres dobozokban található tájékoztatókból jut információhoz a kezelésével kapcsolatos terápiáról. A válaszokból kiderül ugyanakkor az is, hogy az orvosi rendelőkben hat százalékkal, a patikákban 13 százalékkal többen jutnak információhoz, mint egy évvel korábban. A rendszeresen orvoshoz járók negyede biztosan, míg harmada csak valószínűleg fogadná el az orvos által ajánlott olcsóbb készítményt.
A kutatást végző cég kíváncsi volt a vizitdíj bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokra. A felnőtt lakosság hét százaléka mondta azt, hogy az önrészfizetés bevezetése okán a jövőben ritkábban megy majd orvoshoz. A megkérdezettek harmadát a vizitdíj nem befolyásolja a hálapénz adásában, ők annyit tesznek a borítékba, mint eddig. A megkérdezettek ötöde kevesebbet ad.