Veszprém, 2007. május 8. (MTI) - Pannon modell elnevezéssel speciális egészségfinanszírozási koncepciót dolgozott ki Rácz Jenő, a veszprémi megyei kórház főigazgatója, korábbi egészségügyi miniszter; a modellt Somogy és Veszprém megye egészségügyi intézményeiben valósítanák meg.
A modell lényege egy területi (regionális) alapon működő finanszírozási és betegirányítási rendszer bevezetése lenne, amelyben egyetlen biztosító döntene az egészségbiztosítási kasszától kapott pénzek felhasználásáról; egy ellátásszervező lenne, amely egy interregionális szervezetet fogna egybe - tájékoztatta Rácz Jenő kedden az MTI-t.
Hangsúlyozta, hogy ez a területalapú modell csak akkor működhet, ha a kormányzat nem az egymással versengő, a betegek szabad választására alapozó több-biztosítós rendszernek ad szabad utat az alapellátásban.
Bizonyos értelemben azonban ez is a több-biztosítós szisztémát követné - tette hozzá a főigazgató, rámutatva, hogy azt az egy biztosítót a kórházak és fenntartók több versengő biztosító közül választanák ki. A győztes azonban csak egy bizonyos időszakra kapná meg a jogot a térség (Somogy és Veszprém megyék) egészségügyének szervezésére, betegellátásának finanszírozására, továbbá köteles lenne a két megye összes betegét ellátni - tette hozzá Rácz Jenő.
Közlése szerint a területalapú finanszírozás lényegéhez tartozik az is, hogy a más megyékből érkező betegek után külön fizetne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ugyanakkor azoknak, akik a két érintett megyéből mennének át más régiók kórházaiba, a somogyi-veszprémi biztosítótársaság fizetné a költségeit.
Rácz Jenő szerint a biztosítótársaság nyereséggel működhetne, ha a mostaninál jobban, szervezettebben tudná megreformálni a járó- és fekvőbeteg-ellátást a két megyében.
A főigazgató elmondta: a teljes területi reform ötlépcsős, amelyből kettő Veszprém megyében már meg is valósult. Mint mondta: elsőként újjászervezték a megye fekvőbeteg-ellátását; a tizenkét kórház fenntartója és igazgatója egyezségre jutott a feladatok és kapacitások újraosztásában. Másodjára megvalósították a kórházak részleges integrációját, a megye egészségügyi intézményeit együttműködési megállapodások sora kötik össze, s lényegében két ellátási egységbe tömörültek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Harmadik elemként előkészítik a kórházak közös eszközbeszerzését, de tervezik egységes informatikai rendszer megvalósítását is, amelynek eredményeként például a megye bármely kórházában elvégzett radiológiai és patológiai vizsgálat leletét egy közös (központi) szakmai csoport értékelheti majd ki - mondta Rácz Jenő.
A főigazgató a modell negyedik elemeként említette Somogy és Veszprém megyék egészségügyi ellátásának fokozatos integrálását, az ötödik lépcső pedig a területi (regionális) alapon működő betegfinanszírozási és -irányítási rendszer modellkísérlete lenne.
Rácz Jenő elmondta: Veszprém Megye Közgyűlése határozott az integráció véghezviteléről, s ehhez a megye kórházai közös pályázaton már nyertek is 400 millió forintot. Megjegyezte, hogy a somogyiak ugyanezen az úton járnak.
Rácz Jenő az MTI-nek hangsúlyozta: Veszprém és Somogy megyék különböző régióba tartoznak ugyan (közép-dunántúli és dél-dunántúli), ám azért Somoggyal szövetkezve valósítanák meg a modellt, mert két speciális terület is erősen összeköti a két megyét; az egyik a Balaton, a másik a gyógyturizmus.
A főigazgató rámutatott: a sürgősségi ellátásban közösek a feladataik és gondjaik, a Balaton déli vagy északi oldalán egyaránt négy-ötszörösére emelkedik a nyári főszezonban a lakosok (vendégek) száma, ami a traumatológiai és egyéb sürgősségi ellátások számát erősen megnöveli. A Balaton ugyanakkor kapocs a két megye között a gyógyturisztikai fejlesztéseket illetően is - tette hozzá Rácz Jenő.
Megjegyezte azt is, hogy mindkét megyeszékhelyen van egyetem: Kaposvárott például radiográfusokat képeznek, Veszprémben pedig informatikusokat, akikre nagy szükség van a mai egészségügyi rendszerekben.
A volt egészségügyi miniszter rámutatott: a modell megvalósításához politikai döntés szükséges. Mint mondta: a kormány a tavasz végére döntést hoz az egészségfinanszírozás szerkezetéről, nyáron elkészítik a szükséges joganyagot, majd ősszel a parlament elé kerül a törvénytervezet-csomag. Természetesen a mi modellünket ehhez, azaz a parlament által elfogadott törvényekhez kell majd hozzáigazítani - fogalmazott Rácz Jenő az MTI-nek.
Hozzátette: eddig 27 végzés érkezett vissza a minisztériumba, és a bíróság egyik esetben sem tartotta megalapozottnak azt a kérelmet, hogy a határozatokat felfüggessze.
A felperesek a kérelemben azt kérték a bíróságtól, hogy Molnár Lajos korábbi tárcavezető március 8-án hozott határozatát helyezze hatályon kívül, illetve kötelezze új eljárásra az egészségügyi minisztert, és a határozat azonnali végrehajthatóságának felfüggesztését kezdeményezték.
A kérelmet a felperesek azzal indokolták, hogy a közigazgatási határozatok végrehajtása össztársadalmi szinten alapvető alkotmányos jogokat sértene, jelentős költséggel járna és visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el.
Az alperes arra hivatkozva kérte az indítvány elutasítását, hogy a határozatok felfüggesztése mind az ellátásban, mind a finanszírozásban komoly fennakadást okozna.
A sajtótájékoztatón kiosztott végzés szerint a bíróság a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet elutasította, egyben intézkedett a per tárgyalásának kitűzéséről.
A bírósági végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.
A keresetleveleket megyei és városi önkormányzatok, valamint kórházak nyújtották be, ezenkívül a Magyar Orvosi Kamara is indított egy pert ebben a tárgyban, amely önmagában tíz miniszteri határozatot támad meg - közölte akkor a sajtótitkárság.
Az MTI nevük elhallgatását kérő forrásokból úgy értesült: hat megyei önkormányzat van a kereseteket benyújtók között. A veszprémi, zalai, Bács-Kiskun és Pest megyei, valamint a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzatok egy-egy keresete mellett a Békés Megyei Önkormányzat három keresetet is benyújtott a Fővárosi Bíróságra. A megyei önkormányzatok mellett hat helyi önkormányzat - köztük három budapesti kerületi - is jogi úton támadja a határozatokat, illetve tizenegy vidéki kórház élt eddig ezzel a lehetőséggel. A megyei és a helyi önkormányzatok, a kórházak és az orvosi kamara mellett egy magánszemély is keresetet nyújtott be a határozatok ellen.
Fideszes politikusok az MTI-nek április 11-én cáfolták, hogy a párt központi utasítás alapján szervezte volna az egészségügyi átalakításokról szóló határozatok bírósági megtámadását, de azt elismerték, hogy adtak jogi segítséget a fideszes önkormányzatoknak a keresetlevél elkészítéséhez.
Az MTI birtokába került dokumentumban - amelyet március 13-i keltezéssel az intézményfenntartóknak küldtek el - az áll, hogy a Fidesz március 9-i válságtanácskozásán a részt vevő közgyűlési elnökök, polgármesterek arra a közös elhatározásra jutottak, hogy bírósági úton támadják meg az egészségügyi miniszter regionális szakellátási normatívákról és az ellátási területek egészségügyi szolgáltatók közötti felosztásáról szóló közigazgatási határozatait.
Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek úgy kommentálta a döntést, hogy a kórházátalakítással kapcsolatos közigazgatási határozatok felfüggesztését célzó kérelmek nemcsak a józan ész és a felelősség próbáját nem állták ki, hanem az első jogi próbán is elbuktak.
A szocialista szóvivő szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kiskirályságként üzemeltetné a fideszes önkormányzatokat. "Ott tartunk, hogy ma már jobban akar ártani a kormánynak és Gyurcsány Ferencnek, mint használni a fideszes települések lakóinak" - fogalmazott.
Ez is érdekelhet
Nyakó István szerint ezért adta utasításba nemrég a fideszes polgármestereknek, közgyűlési elnököknek, hogy a helyi önkormányzatok nevében ne írják alá a kórházfinanszírozásra vonatkozó új szerződéseket, illetve azt, hogy bíróságon támadják meg az aláírt szerződéseket. Mint mondta, ehhez még mintát is küldött a településvezetőknek.
Legjobban: