Kisebb kórházakban valószínűleg nem lesz 24 órás, teljes körű szakorvosi ügyelet, a súlyponti kórházaknak viszont az ehhez szükséges létszám biztosítása okozhat gondot. Egyelőre persze még azt sem tudni, mi is számít valóban sürgős esetnek.
Az orvosi ügyelet és a sürgősségi ellátás - elsőként e két problémakör megoldását kérték az új miniszterjelölttől a kórházi vezetők.
A kórházak a kötelező ügyeleteket két módon látják megoldhatónak: a műszakok megszervezésével, vagy készenlét biztosításával. Van gond mindkét megoldással: a műszakos munkabeosztás a mostaninál is nagyobb létszámot igényel, ráadásul így szinte kizárt az orvosok számára a teljesen szabad hétvége. A készenléttel kapcsolatban pedig az a kérdés: menynyiben számít munkának, ha valaki bármikor riasztható ugyan, de otthon és nem a munkahelyén tartja a frontot.
Még az is bizonytalan, hogy - a súlyponti kórházakon kívül - mely intézményekben gondoskodnak az önkormányzatok a 24 órás teljes körű szakorvosi ügyeleti ellátásról. A kórházak egy hetet kaptak, hogy jelezzék: hogyan tudnak megfelelni a törvényi előírásoknak.
Ezek szerint a súlyponti kórházakban kötelező a folyamatos szakorvosi ügyelet, míg ott, ahol van aktív ellátás, traumatológusnak, sebésznek és belgyógyásznak kell mindig készenlétben lennie. Máshol a fenntartón múlik, fogadják-e éjjel-nappal a betegeket. Csakhogy úgy tűnik: az átszervezésekkel is súlyos a létszámhiány, így egyes országrészekben komoly gondot okozhat az ügyelethez szükséges létszám biztosítása. Különösen júliustól, amikortól már az ügyeletben töltött minden perc teljes munkaidőnek számít majd.
Rácz Jenő, volt szakminiszter és leendő kórházszövetségi elnök, a veszprémi kórház igazgatója, úgy látja: létszám, de elsősorban pénzkérdés az ügyelet, így az egészségügyi vezetéstől is azt várná, hogy megfelelő forrásokat adjanak a kötelező feladatok mellé. Rácz Jenő szerint egyes szakmákban a szakorvos csak készenlétben lesz, vagyis 15 percen belül el lehet érni.
Varga Ferenc, a siófoki kórház igazgatója, a szövetség elnöke azt hangsúlyozza, hogy a sürgősségi esetek ellátása sem egyértelmű: nem tudni, mire vehető igénybe az ügyelet. Egészen mást mond a törvény, mint a szakmai előírások. - Egy nyílt lábszártörés sürgősnek számít, de egy sima törést már tovább kell küldenünk, érdekes helyzetet teremt, különösen itt, a Balatonon. De a tárca 31 sürgősségi kategóriája más pontokban sem egyezik azzal, ahogy a szakma eljárna. Ha valakinek epe- vagy vesegörcse van, de még nem zárt el járatot, a betegnek legfeljebb fájdalomcsillapító adható ügyeletben, holott orvosként vélhetően mindenki azonnal segítene - mondja az elnök.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az Országos Mentőszolgálatnál most készül felmérés arról, hogyan tudják ellátni a mentők a jelentős többletfeladatot. Szakemberek szerint mind gyakoribb, hogy valamennyi mentőautó úton van. Egyelőre baj nem történt, de ez sokszor csak a szerencsén múlik. "A kapuvári kórház április elseje óta csak krónikus betegeket fogadhat, az általános ellátás megszűnt. Ennek ellenére a városban nincs olyan mentőautó, amelyben nemcsak ápoló, de orvos is dolgozik - mondta a Magyar Rádiónak a kórház főigazgatója. Benedek Zoltán szerint a súlyos betegek számára nem mindegy, hogy a 45 kilométerre lévő súlyponti kórházba orvosi kísérettel vagy anélkül jutnak el. A Sürgősségi Szakmai Kollégium azt a javaslatot tette a tárca asztalára, hogy súlyponti kórház ne legyen sürgősségi osztály nélkül, azokon a helyeken pedig, ahol az aktív ellátás megszűnt, ott is legyenek sürgősségi ellátóhelyek. (K. J. V.)
Legjobban: