Az érszűkület gyakran évekig tünetmentes, szinte észrevehetetlen folyamat, amelyre sokszor már csak súlyos problémák hívják fel a figyelmet. Mint arra Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa felhívta a figyelmet, a korai felismerés rendkívül fontos, hiszen megfelelő óvintézkedésekkel, életmódváltással olyan betegségek előzhetőek meg, mint az agyvérzés, a szívinfarktus, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulás vagy a végtagi bénulás.
Kik veszélyeztetettek?
Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a családi hajlam. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, nem véletlen, hogy Magyarország régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre.
A rendszeres szűrést szükségessé tevő rizikófaktorok:
- túlsúly
- dohányzás
- stresszes életmód
- magas vérnyomás
- a családban gyakran előfordulómagas vérnyomásés szívbetegség
- menopauza
- magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint
- jellegzetes panaszok, mint gyaloglási nehézség, vádlifájdalom, nehézláb-érzés
- váratlan memóriazavarok, amelyek az agyi erek meszesedésére utalhatnak
Hogyan diagnosztizálható a baj?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A szakorvosoknak a gyaloglás is egyfajta diagnosztikus módszer, ugyanis abból, hogy hány métert tud megtenni a páciens fájdalom nélkül, következtetéseket vonhatnak le. Az érszűkületet kirakatbetegségnek is hívják, hiszen egyik fő tünete, hogy a vádliban éles fájdalom jelentkezik, amely miatt a betegnek gyakran meg kell állnia. Hogy az utcán ne tűnjön fel, a beteg úgy tesz, mintha kirakatot nézegetne.
Az úgynevezett boka-kar index ( Doppler-index ) mérés során a bokán mért vérnyomás értékét elosztják a karon mért értékkel, amelynek normál esetben 1-nek kell lennie. Ha ez a hányados 0,8 alá esik, érszűkületről beszélünk. Ugyanígy az sem jó, ha túl magas az alsó érték, és a hányados 1,2 fölött van, hiszen ez meszes erekre utal. A mérés azonban csak előrehaladott, 50 százalék feletti szűkületet mutat ki, tehát leginkább csak tünetekkel rendelkező betegeknek lehet ajánlani.
Korai stádiumban, akár tünetmentesség esetén is beválhat a fájdalommentes arteriográfia, amely során a karra rögzítenek egy mandzsettát, amely egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült leletből lehet képet kapni az érfal állapotáról - tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Ezen kívül a vizsgálat tájékoztat a főütőér rugalmasságáról vagy merevségéről, valamint a szív munkájáról is.
Az arteriográfos vizsgálat előtt...
- 3 órán belül nem szabad sokat enni, kávézni és dohányozni;
- 10 órán belül az alkoholfogyasztás is kerülendő;
- a vizsgálat előtt közvetlenül ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás;
- a szokásos gyógyszereket be lehet szedni, de tájékoztatni érdemes róluk az orvost;
- korábbi leleteket, zárójelentéseket célszerű magunkkal vinni.
Legjobban: