Donna Blass egy 63 éves nő, aki a Health.com weboldalára írta meg a történetét. Nem dohányzik, 20-as a testtömeg-indexe, rendszeresen mozog és nem szed semmilyen gyógyszert. Egy orvosi kontrollvizsgálat során 187-es koleszterint, egészséges vérnyomást és alacsony trigliceridszintet mértek nála. Az EKG-ja is rendben volt, a szívbetegségek szempontjából pedig alacsony kockázatúnak minősítették. Másnap mégis szívrohamot kapott.
Sürgős angioplasztikára volt szükség
Donna a vizsgálata másnapján állkapocs-fájdalommal ébredt és tompa sajgást érzett a bal karjában. Ezután észrevette, hogy szorítást érez a mellkasában is, ami - bár nem fájt - nagyon furcsa és kényelmetlen volt neki. Először nem tulajdonított a dolognak komolyabb jelentőséget, és úgy döntött, vár egy keveset, hátha maguktól elmúlnak a tünetet. A lánya viszont ragaszkodott hozzá, hogy azonnal bemenjenek a kórházba.
Jól is tette, mert az odaúton Donna mellkasi tünetei erősödtek, köhögni kezdett és egyre bágyadtabb lett. A szívroham klasszikus tünetei ellenére mégsem jutott eszébe, hogy esetleg erről lehet szó - egészen addig, amíg meg nem vizsgálták, és ki nem derült, hogy sürgős angioplasztikára van szüksége, mivel egy vérrög zárta el az egyik szívartériáját. Azaz gyakorlatilag szívrohama volt.
Hogy lehet ez?
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A történetét olvasva sokakban merülhet fel a kérdés: hogyan kaphat valaki szívrohamot egy nappal azután, hogy igazolást kapott arról, hogy a szívbetegségek szempontjából alacsony kockázatúnak számít? Az orvosai szerint a nő szívrohama szokatlan eset volt, aminek a kiváltó okát nem lehet száz százalékos biztonsággal meghatározni. Ugyanakkor egyértelműen kiderült belőle, hogy az alacsony kockázatú státusz nem egyenlő a nulla kockázattal.
Donna azt írta, hogy az esetből megtanult pár fontos dolgot, amit jobb lett volna, ha már korábban is tud. Elsősorban azt, hogy minden perc számít. Ha valaki a szívroham tüneteit tapasztalja magán, azonnal mentőt kell hívnia, mert minden elvesztegetett pillanattal több szívsejt pusztul el. Általában a mentő jut el leghamarabb a kórházba, a szakemberek pedig már a járműben meg tudják kezdeni a szakszerű ellátást.
Az is fontos tanulsága a történetnek, hogy az EKG nem képes mindent kimutatni. Bár a szívritmust lehet vele mérni, nem feltétlenül mutatja meg az artériákban található elzáródásokat. Éppen ezért önmagában ennek a vizsgálatnak a jó eredménye nem jelenti azt, hogy valaki biztosan nem kaphat szívrohamot. Nehezíti a helyzetet, hogy szívroham nem mindig ismerhető fel egyértelműen. Nem mindenki tapasztal azonnal olyan elviselhetetlen szorítást, mázsás nyomást a mellkasában, mint amilyennek a filmekben ábrázolják. Néha a tünetek enyhék, és egyáltalán nem vagy csak enyhén fájdalmasak. Ráadásul a nők tünetei gyakran mások, mint a férfiaké. Fontos, hogy a mellkasi szorítást, a nehéz légzést, az állkapocsfájdalmat, valamint a szokatlan hát- vagy karfájdalmat nagyon komolyan kell venni. Még akkor is, ha egyáltalán nem gondoljuk úgy, hogy szívrohamunk van.
Lehet, hogy kellemetlen, ha a kórházban kiderül, hogy csak emésztési probléma vagy valami kevésbé komoly dolog, például stressz okozta a tüneteket. De ne feledjük, egy kis szégyenkezésbe nem lehet belehalni, egy későn felismert szívrohamba viszont igen.
Forrás: health.com
Legjobban: