Az aktuális orvosi témákkal foglalkozó Harvard Health Publishing oldala nemrégiben egy olyan olvasói kérdést közölt , amely sokakat érint és érdekel: hogy valóban szükség van-e arra, hogy vérnyomásunkat mindkét karunkon megmérjük.
Az oldal orvos szakértője, Toni Golen írásban válaszolt. Szerinte mindkét karunkon célszerű megmérni a vérnyomásunkat, mert a mérések során esetlegesen jelentkező különbségek jelezhetik a már meglévő szív- és érrendszeri problémákat, esetleg azok megnövekedett kockázatát.
Amire kevesen gondolnak
Egy, a Hypertension című szaklap februári számában publikált jelentésből például kiderül, hogy azoknál, akiknél a jobb és bal felkaron mért szisztolés értékek között legalább 5 pontnyi a különbség, nagyobb a szívroham, a stroke vagy a korai halálozás kockázata, mint azoknál, akiknél egyáltalán nem vagy ennél kisebb eltérés mutatkozik. (A jelentéshez 24 tanulmány adatait használták fel.)
Az, hogy az egyik felkaron mért vérnyomás alacsonyabb, mint a másikon, gyakran az adott kar artériában felhalmozódott plakkokra vezethető vissza, amelyek idővel érszűkülethez vezethetnek. A jelentős eltérés jelzésértékű: könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a többi artéria - például a szívhez és az agyhoz vezető - is érintett. Azzal tehát, ha nem csak az egyik karunkat használjuk vérnyomásmérésre, sokkal többet tehetünk egészségünkért, mint gondolnánk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A helyes mérés titkai
Ahhoz, hogy a vérnyomásmérés ne legyen stresszforrás, nem árt, ha tudjuk, hogy vérnyomásunk folyamatosan változik, és ez bizonyos határokon belül teljesen normális. Számos tényező befolyásolhatja a napszaktól kezdve érzelmi és fizikai állapotunkon át egészen aktuális testhelyzetünkig. Ahogy az is, hogy milyen készüléket használunk - automatát, félautomatát, órásat vagy egyebet - és hova helyezzük a vérnyomásmérő mandzsettáját. Tehetjük karra, csuklóra vagy akár az ujjakra is, ám a legpontosabb értéket akkor kapjuk, ha a felkaron, az aortához közel, szívvonalban mérünk. Az e helyütt optimálisnak tekintett érték átlagosan 120/80 Hgmm. Azzal is fontos tisztában lennünk, hogy a mérés helyétől függően minimális eltéréseket észlelhetünk, ám szakemberek szerint ez legfeljebb 10-20 Hgmm lehet.
Amennyiben valaki ennél nagyobb különbséget észlel, és ez idővel állandósul, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, hogy további vizsgálatokkal kiderüljön, milyen okok állhatnak a háttérben.
Legjobban: