Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése

Szívünk egész testünket ellátja vérrel, legalábbis addig, amíg szabályos működésébe nem avatkozik bele valamilyen rendellenesség. Nézzük melyek a leggyakoribb szívrendellenességek!

Az ember pulzusa nyugalmi helyzetben egyenletes ritmusú és szabályos, a szívverések száma pedig percenként 60 és 70 közé esik. Ha a pulzus indokolatlanul kilép ebből a tartományból, vagy a szív össze-vissza ver, az betegséget jelezhet. De miért?

Minél magasabb a vérnyomása valakinek, és minél hosszabb ideig nincs megfelelően kezelve, annál nagyobb a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata. Ilyen súlyos szövődmény például a szívinfarktus, vagy a stroke. Dr. Vaskó Péter beszél arról, hogy pontosan melyek ezek a veszélyes kórképek, és hogyan kerülhető el a kialakulásuk.

Az agyvérzés kockázata nemcsak a dohányos, hanem a vele egy háztartásban élők esetében is magasabb, hiszen ugyanazt a levegőt lélegzik be - állapította meg egy amerikai tanulmány.

A szív- és érrendszeri megbetegedések egyre több embert érintenek. A háttérben gyakran a mozgáshiány áll. Pedig rendszeres edzéssel a szívinfarktus és a stroke elkerülhető, mivel a fizikai aktivitás komoly befolyást gyakorol a vérlemezkék működésére.

Magyarországon az elmúlt évben 23 ezer szívbetegnél kellett katéteres műtéttel szívkoszorúér-tágítást, úgynevezett stent-beültetést végezni. Ilyenkor a szűkület vagy elzáródás megszüntetése érdekében speciális henger alakú fémhálót ültetnek a betegbe.

A szívelégtelenség kialakulhat gyorsan, de fokozatosan is, előidézője lehet többek között egy szívinfarktus, a magas vérnyomás vagy a koszorúér-betegség. A szívelégtelenség életet veszélyeztető állapot, ám ha időben felismerik, és a kiváltó alapbetegségeket megfelelően kezelik, a tünetek javulhatnak, és a betegség előrehaladása megelőzhető.

Hirtelen fellépő, erős fájdalom, szorító érzés a mellkasban - nem sok eseménynek van olyan ijesztő hatása, mint egy szívrohamnak. Az infarktus utáni rehabilitáció nem csak a test gyógyításából áll: a lelki megpróbáltatást is fel kell dolgozni.

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúér-megbetegedés áll. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek.

Szívünk átlagosan 70-75 alkalommal dobban percenként. Azt viszont kevesen tudják, hogy ez a szám akár 40-re is csökkenhet, amitől mégsem kell feltétlenül megijedni. Aki napi rendszerességgel sportol, annál kialakulhat az úgynevezett sportszív. Az állandó fizikai terhelés hatására, ahogy más izmok, úgy a szív is megerősödik. A valódi sportszív feltétele azonban az egészséges szív!

Százból csupán öt stroke-os kapott tavaly vérrögoldó kezelést, a többiek ugyanis nem jutnak be időben a kórházba. Fontos, hogy az árulkodó jeleket időben észleljük!

Az életmentés alapjainak oktatása fontosabb lehet a hirtelen szívmegállás esetén, mint a hozzáférhető automata defibrillátorok puszta száma.

A visszeresség ma már egyre több embert érint, ami főként az életmódnak, alkati tulajdonságnak és a genetikának tudható be. De mi is pontosan ez a betegség?

Alábecsülték a szívroham és szélütés kockázatát drámaian csökkentő sztatinok - koleszterinszint csökkentő gyógyszerek - hasznát és eltúlozták mellékhatásait - állítják az Oxfordi Egyetem kutatói a The Lancet című orvostudományi folyóiratban megjelent új tanulmányukban.

A lehető legeredményesebb gyógyítás érdekében fontos, hogy a stroke jeleit minél gyorsabban felismerjük, és a beteget a megfelelő szakemberekhez juttassuk. Szerencsés esetben vérrögoldó gyógyszerrel is kezelhető a beteg, néha azonban műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Míg az érett korba lépő nők egészségének kimondottan jót tesznek a nemi örömök, az idős férfiak szívrohamot kockáztatnak egy-egy légyottal.

Stroke során az agy bizonyos területei részlegesen, rosszabb esetben végérvényesen károsodnak. Leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamiféle akadály képződik, ami miatt a szövetek ellátottsága elégtelenné válik.

A stroke kialakulását elősegíti a rendszeres dohányzás és alkoholfogyasztás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás is. Bár gyakorivá csak 45 év felett válik, bármelyik életkorban kialakulhat.

Nem új információ, hogy a szívrohamot követően az emberek egy része problémákat tapasztalhatunk, ha a szexre kerül a sor. Talán kicsit meglepő, de a nőket ez a veszély sokkal jobban érinti, mint a férfiakat.

Török tudósok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem egészséges lefekvés előtt vacsorázni, mert a szervezet nehezebben kerül nyugalmi állapotba.

Stroke során a nem megfelelő véráramlás az agyszövetek károsodását okozza. A későbbi bénulás elkerülése érdekében a beteget mielőbb stroke-centrumba vagy neurológiai osztályra kell juttatni.

Ugyan az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a stroke-ban elhunyt betegek száma, az agyi vérkeringési zavar még így is számtalan emberéletet követel. Fontos, hogy időben felismerjük a jeleket!