Mivel a fejlett világban a túlhajszoltság miatt ugrásszerűen megnőtt az alvászavarokkal küzdők száma, egyre több kutatás összpontosít arra, hogy az éjszakáink miként lehetnének pihentetőbbek. A mesterséges fények káros hatásairól egyre többet tudunk meg, a természetes fényekkel viszont kevés kutatás foglalkozott, a Science Alert cikke szerint azonban az is jelentős hatással lehet a pihenésünk minőségére.
Ezért alszunk rosszabbul telihold idején
Habár sokan azt gondolják, hogy az alvás csak teljes elsötétítés mellett lehet egészséges és pihentető, valójában ez a lehetőség általában az őseinknek sem adatott meg. Évezredekkel korábban az ember a szabad ég alatt töltette az éjszakák túlnyomó többségét, ott pedig a csillagok mellett a növekvő és fogyó Hold fénye is bevilágította a környezetét. A napból érkező, majd az égitesten visszaverődő fénysugarak pedig egy friss kutatás szerint komolyabb hatással vannak ránk, mint azt hittük.
A kutatás során több mint 500 résztvevőt szereltek fel aktivitásmonitorokkal, hogy nyomon kövessék az éjszakai pihenésük mintázatát. A kísérletet nem egy helyszínen, hanem a világ számos pontján hajtották végre, így általános képet kaphattak a Hold emberekre gyakorolt hatásairól. Például 98 résztvevőt vontak be a Toba-Qom népből, egy őslakos közösségből, akik Argentína Formosa tartományában éltek. Egy jelentős részüknek nem volt hozzáférése elektromos áramhoz, a fejlettebb régiókban élők azonban ugyanúgy használhattak világítást, mint a világ bármelyik nagyvárosában. Ezzel párhuzamosan egy másik kísérletben a kutatók 464 egyetemi hallgató alvását követték nyomon Seattle térségében, ami már egy fejlett, többmilliós város, így az ott élőknek minden civilizációs ártalommal meg kell küzdeniük.
A résztvevők alvásmintázatát összevetették a holdciklusokkal, és lakhelytől függetlenül összefüggést fedeztek fel. Úgy tűnik, a telihold előtti időszakban később tudunk elaludni, illetve az alvásidőnk is lecsökken valamelyest. "Bár a hatás azokban a közösségekben a legerősebb, akik nem használnak áramot, de a fejlettebb régiókban, például a Seattle-ben lévő Washingtoni Egyetem hallgatói között is megfigyelhettük bizonyos mértékben" - magyarázta a kutatást vezető Horacio de la Iglesia, az egyetem neurobiológusa.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az emberi alvás szinkronban van a holdfázisokkal, függetlenül az etnikai és szociokulturális háttértől, valamint az urbanizáció szintjétől. Szerintük mindez nagy valószínűséggel evolúciós okokra vezethető vissza, a fényesebb éjszakákon ugyanis őseink tovább maradhattak fent, illetve nem aludhattak olyan mélyen, hiszen a ragadozók vagy más emberek is könnyebben észrevehették és megtámadhatták őket. Ez a hatás pedig az ipari forradalom után, az elektromos áram elterjedését követően is megmaradt - bár legnagyobb hatással továbbra is az elektromosságot nem használó közösségekre van.
Legjobban: