Egy, a Neurology című szaklapban megjelent kutatás arra az eredményre jutott, hogy egyetlen nap alvásmegvonás hatására ötszörösére növekszik annak a fehérjének a szintje az agyban, amely összefüggésben lehet az Alzheimer-kór kialakulásával. Ez az úgynevezett tau-protein, amelynek rendellenessége bizonyos elméletek szerint hozzájárul az agyban képződő degenerációs plakkok létrejöttéhez, így az idegsejtek, agyszövetek pusztulásához.
A szakemberek szerint alvás közben, különösen a mélyalvás fázisában egy speciális tisztító folyamat zajlik le az agyban, mely során kiürülnek a plakkok képződéséért felelős toxinok - az alváshiány azonban megzavarhatja ezt. Az egyébként már régóta világos, hogy az Alzheimer-kór és az alvászavarok között kapcsolat van, hiszen sok páciens számol be arról, hogy éjszaka nem jön álom a szemére.
A kutatók is megdöbbentek
A vizsgálatban, amelyet az Uppsala University kutatói végeztek, 15, a húszas éveiben járó férfi vett részt, ők a kísérlet előtt átlagosan 7-9 órát aludtak egy nap. Az alanyok megfigyelése két napig (ez két éjszakát foglalt magába) zajlott egy alvásklinikán. Ez alatt az idő alatt étrendjüket, aktivitásukat szigorú szabályok határozták meg, reggel és este pedig vért vettek tőlük. A csoport egyik fele mind a két éjszaka nyugodtan alhatott, míg a másik csapat tagjainak egyet ébren kellett tölteniük. Az időt beszélgetéssel, játékkal, filmnézéssel ütötték el, a villanyt pedig egy percre sem kapcsolhatták le a szobájukban. Az adatok kielemzése után a szakemberek arra jutottak, hogy egy alvás nélkül töltött éjszaka után 17 százalékkal emelkedett a tau-protein szintje, szemben azzal a 2 százalékkal, amely növekedést az átaludt éjszaka után mértek.
Maguk a kutatók is megdöbbentek egyébként az eredményen, de úgy gondolják, elrettentésül szolgálhat azok számára, akik képesek egészen éjszaka fennmaradni, hogy tanuljanak vagy dolgozzanak. A tanulmány írója, Dr. Jonathan Cedernaes kiemelte, munkájuk segíthet azon szakembereknek, akik azt vizsgálják: az alvásminőség javítását célzó terápiákat érdemes-e már fiatalkorban elkezdeni, hogy így csökkentsék a demencia vagy az Alzheimer-kór megjelenésének esélyét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Még nincs vége a munkának
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, további vizsgálatok szükségesek a témában, azt ugyanis nem ellenőrizték, a tau-szint újra normalizálódik-e, ha az alanyok ismét átalusszák az éjszakát. Sőt, egyelőre azt sem tudják, a tau-protein szintjében mért ilyen rövid kiugrások növelik-e az Alzheimer-kór kockázatát.
Kételyeit fogalmazta meg Dr. Sara Imarisio, az Alzheimer's Research UK vezető kutatója is: bár üdvözölte a vizsgálat eredményét, felhívta a figyelmet, hogy az eredmények nem általánosíthatók, hiszen egyelőre csak fiatal férfiakat vizsgáltak. Nem lehet tudni, mi a helyzet például a nőkkel, az idősekkel, illetve azokkal, akik folyamatos alvászavarokkal küzdenek, szögezte le.
"Noha ez a kutatás még kezdeti szakaszban jár, azt már tudjuk, mennyire fontos az elegendő, minőségi alvás az egészségünk megőrzése szempontjából. Ráadásul ezen kívül még számos dolgot megtehetünk azért, hogy az agyunk sokáig zavartalanul működjön. Maradjunk mentálisan és fizikailag aktívak, szabaduljunk meg a súlyfeleslegtől, ne dohányozzunk , alkoholt csak mértékkel fogyasszunk, és rendszeresen ellenőriztessük a vérnyomásunkat, koleszterinszintünket" - így Dr. Imarisio.
Kb. 18 millió embert érint
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai, patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége, amely világszerte kb. 18 millió embert érint, és általában 40 éves kor felett jelentkezik. A káros folyamatok elsősorban az agykérget és néhány kéreg alatti réteget, például a hippokampuszt érintik. A probléma alapja, hogy fehérjék halmozódnak fel, azaz úgynevezett plakkok jönnek létre a sejteken belül és kívül, azok pusztulását előidézve ezáltal - írtuk korábbi cikkünkben . A betegség tünete lehet a rövid és hosszú távú emlékezet zavara, a nehézkes mozgás, az ítélőképesség romlása, a hangulat megváltozása, súlyos esetben a páciens sem tisztálkodni, sem beszélni, sem gondolkodni nem tud.
Ez is érdekelhet
Forrás: dailymail.co.uk
Legjobban: